A hazai ivóvíz ellátást a XIX. századig a helyi adottságoktól függően a forrásvizek, folyók és tavak vizéből oldották meg, ezek hiányában ásott kutak vize szolgált ivóvízként. Az alföldi sík területeken, azonban nagy gondot jelentett az egészséges ivóvíz beszerzése. A vízellátási problémák megszüntetésére a kútfúrás jelentett megoldást.


A kútfúrási technológia fejlődésével a fúrt kutak száma egyre növekedett, hiszen a kútfúró vállalatok által mélyített kutak vizet biztosítanak talajvízből  vagy rétegvízből.  A fúrt kutak  mélysége akár több 10 méter is lehet. A kiépítés során végzett palástcementezés és a zárható kútfej megfelelő műszaki védelmet biztosít, így szennyeződés nem juthat a kútba, ezáltal a felszín alatti vizekbe sem.

Jelenleg egy törvénymódosítási javaslat a környezet szempontjából kedvezőtlen irányba szeretné módosítani a kútfúrás engedélyezésével kapcsolatos szabályokat.

A kútfúrásnak több lépése van:

Azonban egy új törvényjavaslattal a döntéshozók szeretnék elérni, hogy a kútfúrás során kihagyható legyen az első lépés. Az „Egyes törvények a vízkivételekkel összefüggő módosításáról” szóló  T/15373 számról T/384-re átiktatott törvényjavaslat célja olyan szabályozás kialakítása, amely 80 méteres kútmélységig nem teszi szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását.

 

Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalása  és a Köztársasági Elnök indítványa – az Alaptörvény ellenesség megállapítására – is azt tükrözi, hogy a törvénymódosítást követően a zöld utat kapó engedély nélküli kútfúrások jelentős felszín alatti vízszennyezést eredményeznének Magyarországon.  A hatályban lévő vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a kútfúrás határairól nem rendelkezik.

A 80 méteres mélységet meg nem haladó – engedély nélküli- kútfúrás a felszín alatti vizek, illetve a talajszennyezés kiterjedésének növekedését idézheti elő. A korábbiakban is számottevő, illegális kútfúrások kapcsán kijelenthető, hogy azok egyfajta legalizálása helyett más megoldást kellene választani. Az egyik ilyen lehetőség az illetékmentes bejelentési kötelezettség bevezetése lenne.

Mivel a felszín alatti vízbázisok egy része sérülékeny, ezért a kútfúrási tevékenység ellenőrzése nagyon fontos lenne a felszín alatti vízszennyezés elkerüléséhez. Ezen felül szükség van a kútfúrást követően felszínre kerülő víz minőségének vizsgálatára. A T/384. számú törvényjavaslatban a természeti erőforrás  mennyiségi és minőségi védelméről elfelejtkeznek a javaslattevők. Éppen ezért Magyarország környezetvédelmi helyzetét védeni és óvni kell, nem lerombolni. Jelenleg megfelelő mennyiségű és minőségű felszín alatti vízkészlettel rendelkezik Magyarország, de a tervezett módosítások ezt negatívan befolyásolhatják.

A törvényben foglaltak betartásához, a szakszerű eljáráshoz és a professzionális kútfúráshoz javasoljuk nagy múltú, megbízható és magas szakértelemmel rendelkező vállalat kiválasztását.