ADR – Veszélyes áruk szállításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók – Hogyan kerüljük el a szigorú bírságolást?

Közzétéve 2018-03-19 · Bejegyezve: Egyéb

A veszélyes áruk szállításával kapcsolatban a hatóságok napi szinten, szigorú szankcionálás mellett végzik a közúti és telephelyi ADR ellenőrzéseket. A bírság összege tételenként 30.000 Ft-tól akár 500.000 Ft-ig is terjedhet, melyet a 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet határoz meg. A fokozott ellenőrzések miatti bírságolások elkerülése érdekében célszerű az ADR jogszabályban előírt legapróbb szabályokat is szigorúan betartani.

Kolléganőnk, Kinde Nóra 2018.03.05-09-én mind szakmai, mind szervezési szempontból színvonalas veszélyes áru ügyintézői tanfolyamon vett részt. A tanfolyamon szerzett tapasztalatok alapján az alábbi alapvető információkat és hasznos tudnivalókat szeretnénk megosztani a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban.

Dokumentumok

A veszélyes áruk szállításában kulcsfontosságú szerepe van a dokumentációnak, ezért az egyik legfontosabb kérdés a megfelelő okmányok megléte és karakterhelyes kitöltése, melyek az alábbiak:

  • fuvarokmány;
  • írásbeli utasítás;
  • jármű jóváhagyási igazolás;
  • ADR oktatási bizonyítvány;
  • tisztítási bizonylat;
  • veszélyes hulladék kísérő okmány;
  • különböző engedélyek, határozatok;
  • kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat;
  • fényképes személyazonosító igazolvány.

A felsorolt okmányok közül bármelyik meglétének hiánya 100.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő bírságot jelenthet, ugyanakkor a fuvarokmány helytelen kitöltése is 500.000 Ft-ba kerülhet.

Jelölések

A másik legjelentősebb, hatósági ellenőrzés szempontjából problémás terület a veszélyes árut szállító járművek helyes megjelölése, melynek eszközei a veszélyt jelző (narancssárga) táblák (számos vagy szám nélküli), valamint a veszélyességi bárcák. A táblák és bárcák jogszabályilag pontosan meghatározott méretét feltétlen érdemes szigorúan betartani, mert az ellenőrzések alkalmával ez az egyik legkönnyebben támadható kritérium.

Küldeménydarabos szállításnál (hordó, palack, kanna stb.) szám nélküli veszélyt jelző táblákat kell használnunk (a küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági, illetve követelmény rendszere, amely a szállítás biztonságát garantálja), a tartányjárműveknél pedig a számos veszélyt jelző táblák használata a kötelező. A számos és szám nélküli narancssárga táblák mérete legalább 400 x 300 mm, mely a jármű méretétől és kialakításától függően 300 x 120 mm méretűre csökkenthető.

Tartányjárműveken a tartány két oldalára és a hátsó falára veszélyességi bárcákat is el kell helyezni, melyek mérete legalább 250 x 250 mm. Ugyancsak veszélyességi bárcák használandók a küldeménydarabokon, melyek mérete legalább 100 x 100 mm, ez azonban az előírásoknak megfelelően csökkenthető.

Fontos, hogy a szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az árudarabok csak és kizárólag az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások csak minősítési jellel ellátva rakhatók fel a szállító járműre.

A bírságolási összegeket tekintve, amennyiben a narancssárga táblák és bárcák mérete, alakja, színe vagy a betűk, számok, jelképek mérete, formája nem felel meg az előírásoknak, úgy 100.000 Ft; amennyiben hiányzik vagy helytelen a jelölés vagy bárcázás, illetve a jelölések vagy bárcák, olyan mértékben sérültek, ami a felismerhetőségüket befolyásolja, úgy 300.000 Ft; amennyiben pedig a járművön, tartányon, konténeren nincs semmilyen jelölés, illetve bárca, úgy 500.000 Ft bírságra lehet számítani.

Rakodás, személyi felelősség, járművek

A veszélyes áruk szállítása esetén alapvető jelentősége van a rakomány megfelelő elhelyezésének, rögzítésének a gépjárművön, tekintettel arra, hogy a járműről esetleg lehulló árudarabok, amelyek veszélyes anyagot tartalmaznak sérülésük révén súlyos károkat okozhatnak. A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása szintén 100.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő bírságot jelenthet.

Az a személy, aki a ráháruló feladatokat a szállítás során (szállításnak része a szállítás során történő ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-és kirakodása, beleértve a töltést és ürítést is) nem a jogszabálynak megfelelően végzi, szabálysértést követ el. A veszélyes áru szállításban résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeit, tehát a különböző személyi felelősségeket az ADR jogszabály pontosan meghatározza.

Veszélyes áru szállítására kialakított, jóváhagyásra kötelezett (EX/II, EX/III, FL, OX, AT, MEMU) járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának engedélyezése a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes kirendeltségének hatásköre. Nem engedélyezett szállítási móddal, illetve nem megfelelő vagy nem megfelelő műszaki állapotú szállítóeszközzel történő szállítás 150.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő bírságot jelenthet.

ADR ellenőrzések

Veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás során az 1/2002. (I. 11.) Kormányrendeletben előírtakat kell alkalmazni, az ellenőrzést a rendeletben meghatározott ellenőrzési jegyzék alapján végzik. Az ellenőrzés alkalmával a hatóság az alábbiakat ellenőrzi:

  • a veszélyes áruk összes tömege a szállítóegységen;
  • a szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma;
  • az ADR 1.1.3.6. szerinti mennyiségi határ túllépése;
  • fuvarokmány(ok);
  • írásbeli utasítás;
  • kétoldalú / többoldalú megállapodás, belföldi hatósági engedély;
  • jármű jóváhagyási igazolás;
  • járművezető oktatási bizonyítványa;
  • az áruk szállítása engedélyezett;
  • a jármű(vek) engedélyezettek a szállított árura;
  • a szállítás módjára (küldeménydarabos, ömlesztett, tartányos) vonatkozó előírások;
  • együvé rakási tilalom;
  • a rakomány berakása és rögzítése, árukezelés;
  • szivárgás vagy sérült küldeménydarab;
  • csomagolóeszközök, UN jelölése, tartály és tartány jelölés;
  • küldeménydarabok jelölése (pl. UN szám) és bárcázása;
  • nagybárcák a tartányon, konténeren, járművön;
  • jármű / szállítóegység / konténer jelölése (narancssárga tábla, magas hőmérséklet jele);
  • az ADR-ben előírt általános célú biztonsági felszerelés;
  • szállított árunak megfelelő felszerelés;
  • az írásbeli utasításban előírt további felszerelések;
  • tűzoltó készülék(ek).

A 1957-ben kötött ADR Egyezmény jogszabályi előírásait folyamatosan fejlesztik, a módosítások és kiegészítések kétévente, minden páratlan évben lépnek hatályba. A módosításokat belföldi ágazati miniszteri rendelettel hirdetik meg, benne az ADR belföldi alkalmazására vonatkozó eltérésekkel. A jelenleg hatályos jogszabály a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet, illetve annak 27/2017. (VII. 5.) NFM rendelet szerinti módosítása. A rendelet következő módosítása 2019. január 1-jétől lép életbe, a jogszabályban történő változtatások gyakorlati átvezetését 2019. június 30-ig kell megtenni.

[A cikkben szereplő információk forrása:

  • HVESZ veszélyes áru ügyintézői tanfolyam anyagai,
  • vonatkozó hatályos jogszabályok,
  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapja]