Állati eredetű melléktermék vs. hulladék

Az állati eredetű melléktermék, ill. a hulladék kezelését, nyilvántartását és adatszolgáltatását eltérő jogszabályi környezet szabályozza. Az állati eredetű melléktermék kezelését, nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8.) VM rendelet szabályozza, mely az unióban megjelent az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendeletek hazai harmonizálásaként került kiadásra. A hulladék kezelését, nyilvántartását a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, ill. a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet szabályozza elsősorban.

Az 1069/2009/EK rendelet 8., 9. és 10. cikkei alá besorolható anyagok a rendelet alapján állati eredetű mellékterméknek minősülnek, ezért nem lehet hulladéknak tekinteni őket, vagyis főszabályként tekintendő, hogy az adott anyag egyszerre nem lehet állati eredetű melléktermék és hulladék is. Az előbbiek mellett érdemes megjegyezni azt is, hogy a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti melléktermék nem azonos az uniós és hazai jogban teljes körűen szabályozott állati eredetű melléktermékkel, vagyis az állati eredetű melléktermék esetében nincs szükség a Ht. szerinti melléktermékké való átminősítésre.

Az 1069/2009/EK rendelet és a 2008/98/EK irányelv közötti összhangot az uniós jogszabályok azzal teremtették meg, hogy az 1069/2009/EK rendelet 12-14. cikke pontosan meghatározza, hogy az egyes kategóriájú állati eredetű melléktermékeket, mely esetekben lehet hulladékként ártalmatlanítani.

Állati eredetű melléktermék

Az állati eredetű melléktermékek azok az állati eredetű anyagok/termékek, amelyeket már nem szánnak további emberi fogyasztásra, ill. kockázatot jelentenek az emberi és az állati egészségre, amennyiben azokat nem kezelik, vagy használják fel biztonságos módon. Az előbbiek alapján állati eredetű mellékterméknek tekinthetjük például az állattartó telepeken elhullott gazdasági haszonállatok tetemeit, a kedvtelésből tartott állatok tetemeit, továbbá az olyan húsokat, halakat, tejet és tojást, ill. ezek termékeit, melyeket különböző okok miatt nem szánnak emberi fogyasztásra.

Állati eredetű melléktermék esetében a termelő (birtokos) kötelezettségei

  • gondoskodni az állati eredetű melléktermék elszállításáról, további kezeléséről;
  • szállításhoz, átadáshoz kapcsolódó – a 45/2012. (V.8.) VM rendelet szerinti – kereskedelmi okmány kiállítása;
  • állati eredetű melléktermék nyilvántartása;
  • a 45/2012. (V.8.) VM rendelet által előírt éves bevallás teljesítése a tárgy évet követő év március 1. napjáig, az erre a célra kifejlesztett elektronikus felületen, mely a NÉBIH Ügyfélprofil Rendszeren keresztül érhető el.

A 45/2012. (V.8.) VM rendelet alapján a kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egységekből származó a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk f.) pontja alá tartozó állati eredetű melléktermékek (idetartozik pl. a csomagolási hibás élelmiszer) hulladéklerakóban is ártalmatlaníthatók, amennyiben az adott egységben egyéb állati eredetű melléktermék nem keletkezik, továbbá az állati eredetű melléktermék tömege nem haladja meg hetente a 20 kg-ot. Az eltérés alkalmazásának a szándékát előzetesen a hatósághoz be kell jelenteni.

Amennyiben további kérdése van, forduljon bizalommal környezetvédelmi üzletágunkhoz.