33 éve tartjuk a szeptember 16.-át az ózon világnapjának.  1987. szeptember 16-án a sztratoszférikus ózonréteg védelme érdekében készített montreali jegyzőkönyvet több ország aláírta.  A Montreali jegyzőkönyvet 1987-ben fogadták el, de csak 1989-ben lépett hatályba. Ez az egyetlen olyan ENSZ- egyezmény napjainkban, amelyet a világ összes országa ratifikált (Magyarország 1989-ben csatlakozott).

A 35/1990. (II. 28.) MT rendelet az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montreálban 1987. szeptember 16-án aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló rendelet mellékletében sorolják fel a szabályozott anyagokat. A szabályozott anyagok: A. (fluorozott-klórozott szénhidrogének, halonok), B. (egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének, szén-tetraklorid, metil-kloroform), C. (hidroklór-fluor-szénhidrogének, hidrobrómfluor-szénhidrogének és bróm-klór-metán), E. (metil-bromid) és F. (hidro-fluor-szénhidrogének).

Míg a Jegyzőkönyv szabályozza az anyagok ömlesztett formában történő kereskedelmét és termelését, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK rendelet például tiltja azoknak a termékekben és felszerelésekben történő használatát, valamint szabályozza és nyomon követi azokat az anyagokat, amelyek nem tartoznak a Jegyzőkönyv hatálya alá.

Mi is az ózon és az ózonréteg?

Az ózon három oxigén atomból álló O3 molekula. Az ózon szúrós szagú, mérgező gáz. Standard hőmérsékleten és nyomáson halványkék árnyalatú.

Az ózon a Föld légkörében ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. A 200 nanométernél rövidebb hullámhosszú UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit különálló oxigén atomokra bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont hoznak létre. Az ózonmolekula instabil, így ez újra oxigénmolekulára és oxigénatomra bomlik, majd az oxigénatom reakcióba lép az ózonnal, és két oxigénmolekula jön létre. Ez a folyamat hozza létre az ózonréteget, amely a sztratoszférában 10 ppm mennyiséget jelent. Az ózonréteg a Föld felszínétől számítva nagyjából 15-40 km-es magasságban van. Az ózonréteg fontos az élőlények szempontjából, mert elnyeli a Napból érkező ultraibolya sugarakat. Az ózonréteg vastagságára a Dobson-egységet (DU) használják. Egy Dobson-egység azt jelenti, hogy a légkör egy 1 négyzetcentiméter alapterületű levegőoszlopára 2,69×1016 ózonmolekula jut. A sztratoszférikus ózonréteg átlagosan 300 dobson tesz ki és vastagsága eltérő. „Ózonlyuk” akkor jelenik meg, hogy az ózonszint 220 Dobson-egység alá csökken.

Amióta életbe lépett a montreáli jegyzőkönyv, és betiltották a klorofluorokarbonok használatát, azóta az ózonpajzs elvékonyodása megállt. Amennyiben a környezetvédelmi intézkedések folytatódnak, akkor az antarktiszi régióban 2065-re, az északi sarkvidéken 2050-re helyreállhat az ózonréteg vastagsága.