Az Ökoindustria online előprogramjaként 2020. november 6-án került megrendezésre a Cégfelszámolás és környezeti terhek- barnamezős rehabilitáció témakörét felölelő konferencia. A konferencia során 9 előadás hangzott el.

Az előadásokat az okoindustria.hu weboldalon lehetett élőben követni.

Markó Csaba előadása nyitotta meg a konferenciát. Az előadásban a felszámolás során elvégzendő környezeti kárfelszámolási gyakorlathoz tartozó módszertani leírásról halhattunk bővebb információkat.

A Dr. Bándi Gyula által tartott előadásban az állam, az ingatlan tulajdonos, kárfelszámoló felelősségét boncolgatta, illetve a Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv) jelentőségét vette át, a meglévő rendszer problémáival együtt.

Az Agrárminisztérium képviseletében Hasznos Gábor a hátrahagyott területek kármentesítése kapcsán beszélt arról, hogy eredményesebbé tehető a kármentesítés, hogyha felszámolási eljárás indulna vagy rozsdaövezet és barnamezős területnek nyilvánítanák ezeket a területeteket. Jelenleg 886 db kármentesítés van folyamatban, ebből 131 db állami. Az előadó javaslatot tett a hátrahagyott és a felszámolás során bizonyított terhek ingatlanhoz kötődő bejegyzésére.

A FOE elnökhelyettese, dr. Kispál Beáta a felszámolók szemszögéből tekintette át a szennyezett területekkel kapcsolatos problémákat. A felszámolás során rengeteg nehézséggel kell szembenézniük a felszámolóknak, pl. 90%-a az ügyeknek egyszerűsített felszámolás, a képviselő nem elérhető, környezeti teherrel rendelkező vagyonelemet a felszámolási eljárás zárásakor jellemzően a hitelezők nem kérik, és komoly gondot okoz a visszautasított vagyonelem felosztása is.

Valamint kitért rá, hogy jó volna, ha a hatóság és a felszámolás alatt álló ingatlan tulajdonosa között lenne egy kármentesítésben jártas szakcég, aki gördülékenyebbé tenné az ügyintézést és a felmerülő műszaki jellegű problémák megoldására szakszerű megoldásokat javasolna.

Dr. Hinterberger András a Trenecon Kft.-től az adás-vétel, a vevő és kárfelelősség témakörét járta körbe az előadásában.

Az ingatlanvételnél több kiindulási állapot is létezik:
  •  van környezeti kár;
  •  van környezeti kár, de nem ismert;
  • nincs rajta környezeti kár;
  •  nincs környezeti kár, de a szomszédos ingatlanok érintettek, így átszennyeződés lehetséges.

Felhívta a figyelmünket a tulajdoni lap azon hiányosságára, hogy csak a tartós környezeti kár kerül rá bejegyzésre. Előadásában kitért az állam megjelenésére, és a magántulajdon lehetőségeire is

Egy nagyon rövid szünet után Dr. Cserkúti Szabolcs tartotta meg előadását a Környezetvédelmi hatóság intézkedési lehetőségeiről. Dr. Juhász László, a bírósági tapasztalatairól mesélt az érdeklődök számára, melyben eloszlatott egy általános tévhitet is, miszerint nem a felszámolónak kell fizetnie a kármentesítés során felmerülő költségeket.

Az ELGOSCAR-2000 Kft. ügyvezetője Tóth Gergely a kármentesítés folyamatait mutatta be az első lépésektől az utolsó lépésekig a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeleten keresztül.

  1. Alapállapotvizsgálat, felderítő tényfeltárás
  2. Részletes Környezetvédelmi tényfeltárás
  3. Beavatkozás tervezése
  4. Kármentesítés
  5. Utómonitoring

A Bay Zoltán Kft. részéről Dr. Kiss István a barnamezős területek kettős hasznosításáról tartott előadást, melyben megemlítette a biofinomítást és kitért a különböző növényekkel (pl. cirok, csicsóka, sáfrányos szeklice) történő kármentesítésre. Összefoglalásképpen az alábbi hangozott el:

A felszíni növénytermesztés megoldható:

A növényi biomassza hasznosítható:

  • energetikai célokra
  • vegyipari alapanyagként
  • remediációban alkalmazható alapanyagok (szerves savak előállítására)
A felszíni növénytermesztés hatásai:
  • magasabb bioremediációs ráta a szerves szennyezések esetében
  • fedettségből következően kiporzás gátlása
  • agrokémia- szervetlen komponensek hatása a remediációra

A konferenciát Hasznos Gábor beszéde zárta le.

 

A konferenciát ezzel az idézettel lehetne összegezni:

 

„A potenciális károkozás megelőzendő, mert a károsodás bekövetkeztében visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el (4/2019 (III.7.)).”