3. rész: Mikroműanyagok előfordulása

Az előző részekben mikroműanyagok keletkezésével, forrásaival, illetve lehetséges hatásaival és veszélyeivel foglalkoztunk. A mai bejegyzésben a vizek, a levegő, a talaj és az élelmiszerek mikroműanyag szennyezettségéről lesz szó.

Becslések szerint körülbelül 5 milliárd darab műanyagszemcse lebeg a tengerekben és ez az elképesztő szám napról-napra egyre csak nő! Legnagyobb mennyiségben a partmenti vizekben fordulnak elő, ahová a szárazföldről mosódnak be, de mivel kis méretüknek köszönhetően könnyen szállítódnak, jelenlétüket kimutatták már a mélytengeri árkokban is.

1. ábra A Mariana-árok mélyéről származó mikroműanyag szál (forrás: https://ng.hu/termeszet/2019/03/08/mar-a-mariana-arok-melyet-is-elerte-a-mikromuanyag/)

A vízi életközösség tagjai hajlamosak elfogyasztani a műanyag darabkákat, mivel például a tengerekben lebegő műanyag szatyrok nagyon hasonlítanak a tengeri teknősök egyik kedvenc táplálékához, a medúzákhoz. Friss kutatások szerint a szardíniákban rengeteg mikroműanyag halmozódik fel, amelynek legnagyobb része PVC és PE.

2. ábra Műanyagszennyezés óceáni környezetben (forrás: https://blog.divessi.com/sea-turtles-contaminated-with-micro-plastics-worldwide-4258.html)

Nemcsak a természetes vizekben, de a csapvízben és a palackozott ásványvizekben is megtalálhatók a mikroműanyag szemcsék. Leggyakrabban PET-et, PP-t és PE-t azonosítottak, amely nem meglepő, mivel manapság a legtöbb üdítős palack PET-ből készül, a kupakokat pedig jellemzően PP-ből vagy PE-ből gyártják. A szennyezettség mértéke azonban eltérő a különböző régiókban: az Egyesült Államokban, illetve Indiában nagyjából kétszer annyi mikroműanyagot tartalmaz a csapvíz, mint Európában. Egy kutatás egyszer használatos PET palackot, újrahasznosítható PET palackot és üveg palackot vizsgált. Az újrahasznosított palackból származó minta tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, feltehetően az anyag újrafeldolgozása során fellépő igénybevételek miatt. Meglepő módon az üveges víz is tartalmazott mikroműanyag szennyeződést, amely a palackozás valamelyik lépésénél használt berendezésekből kerülhetett bele.

Az is kiderült, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri puhatestűek (kagylók, rákok), valamint a sör és a só tartalmazza. A megvizsgált só minták közül a tengervízből bepároltaknak volt a legnagyobb a műanyag tartalma.

3. ábra Mikroműanyagok ivóvízből származó mintában (forrás: http://szegeder.hu/who-nem-biztos-hogy-karos-az-ivovizben-levo-mikromuanyag/)

A mikroműanyagok könnyen szállítódnak a széllel és a csapadékkal, így keletkezési helyüktől nagy távolságra is megtalálhatók. Az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolják eloszlásukat és mennyiségüket a levegőben, így nem okozhat meglepetést, hogy a legalacsonyabb mikroműanyag szintet száraz időszakban, míg a legmagasabbat esős évszakban mérték. A szintetikus textilekről származó szálak és a gumiabroncsok kopása a légköri műanyag szemcsék elsődleges forrásai, de a bútorok, az építőipari anyagok és a hulladéklerakók is nagyban hozzájárulnak a szennyezettség növekedéséhez.

4. ábra Levegőmintában található mikroműanyag szálak képe (forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S2468584417300119 )

Valószínűsíthetően a talajba sokkal több műanyag hulladék kerül, mint az óceánokba, előbbiről mégis jóval kevesebb információ áll rendelkezésre. Egy 2018-as kutatás szerint akár 895 darab mikroműanyag is található 1 kg szerves eredetű műtrágyában. Jelentős forrásuk a talajtakaró fóliák, melyek túl vékonyak ahhoz, hogy használat után eltávolíthassák vagy újrahasznosíthassák őket. A talajban maradó fólia így lassan kisebb töredékekre esik szét a fizikai, kémiai és biológiai hatások eredményeként, ezáltal mikroműanyag szennyeződést eredményezve.

5. ábra Talajtakaró fóliák alkalmazása (forrás: https://www.agrofol.hu/agrofol-takarofolia)

Összességében elmondható, hogy habár nem látjuk őket, a mikroműanyagok szinte mindenütt megtalálhatóak a környezetben. Mit tehetünk ez ügyben? A következő részből megtudhatjátok!

Felhasznált források:

Borítókép forrása: https://www.worldwildlife.org/blogs/sustainability-works/posts/a-roadmap-for-the-plastic-revolution

Fischer V, Elsner NO, Brenke N, Schwabe E, Brandt A, Fischer V, et al. Author ’ s Accepted Manuscript Plastic pollution of the Kuril-Kamchatka-Trench area ( NW. Deep Res Part II [Internet]. 2014; Available from: http://dx.doi.org/10.1016/j.dsr2.2014.08.012

https://ng.hu/tudomany/2020/08/17/mikromuanyagokkal-vannak-tele-a-tenger-gyumolcsei/

Oßmann BE, Sarau G, Holtmannsp H, Pischetsrieder M, Christiansen SH, Dicke W. Small-sized microplastics and pigmented particles in bottled mineral water. 2018;141:307–16.

https://ng.hu/fold/2019/06/12/hetente-megeszunk-egy-bankkartyanyi-muanyagot/

Allen S, Allen D, Phoenix VR, Le Roux G, Durántez Jiménez P, Simonneau A, et al. Atmospheric transport and deposition of microplastics in a remote mountain catchment. Nat Geosci. 2019;12(5):339–44.

Wright SL, Ulke J, Font A, Chan KLA, Kelly FJ. Atmospheric microplastic deposition in an urban environment and an evaluation of transport. Environ Int [Internet]. 2019;(December):105411. Available from: https://doi.org/10.1016/j.envint.2019.105411

Dris R, Gasperi J, Rocher V, Saad M, Renault N, Tassin B. Microplastic contamination in an urban area: A case study in Greater Paris. Environ Chem. 2015;12(5):592–9.

Dris R, Gasperi J, Saad M, Mirande C, Tassin B. Synthetic fibers in atmospheric fallout: A source of microplastics in the environment? Mar Pollut Bull [Internet]. 2016;104(1–2):290–3. Available from: http://dx.doi.org/10.1016/j.marpolbul.2016.01.006

Dris R, Gasperi J, Rocher V, Saad M, Renault N, Tassin B. Microplastic contamination in an urban area: A case study in Greater Paris. Environ Chem. 2015;12(5):592–9.

Dris R, Gasperi J, Mirande C, Mandin C, Guerrouache M, Langlois V, et al. A first overview of textile fibers, including microplastics, in indoor and outdoor environments. Environ Pollut. 2017;221(May 2018):453–8.

Horton AA, Walton A, Spurgeon DJ, Lahive E, Svendsen C. Microplastics in freshwater and terrestrial environments: Evaluating the current understanding to identify the knowledge gaps and future research priorities. Sci Total Environ [Internet]. 2017;586:127–41. Available from: http://dx.doi.org/10.1016/j.scitotenv.2017.01.190

Weithmann N, Möller JN, Löder MGJ, Piehl S, Laforsch C, Freitag R. Organic fertilizer as a vehicle for the entry of microplastic into the environment. Sci Adv. 2018;4(4):1–8.

Barnes DKA, Galgani F, Thompson RC, Barlaz M. Accumulation and fragmentation of plastic debris in global environments. Philos Trans R Soc B Biol Sci. 2009;364(1526):1985–98.

Briassoulis D, Babou E, Hiskakis M, Kyrikou I. Analysis of long-term degradation behaviour of polyethylene mulching films with pro-oxidants under real cultivation and soil burial conditions. Environ Sci Pollut Res. 2015;22(4):2584–98.