A gyakorlati tapasztalatok alapján sok esetben tévesen kezelik az üzemi kárelhárítási terv, illetve a vízkárelhárítási terv fogalmát, amely ezáltal az érdekelt Társaságoknál félreértéseket okozhat.

A két terv fogalma között az alapvető különbséget legegyszerűbben az 1995. évi LVII. törvény 1. számú mellékletét képező fogalommeghatározásoknál szereplő vízkárelhárítás fogalmának az értelmezésével érthetjük meg, vagyis „a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítását is”. Az előbbiek alapján a vízelhárítási terv készítése elsősorban állami, önkormányzati feladat. Ezzel szemben az üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezettek pontos körét a 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti tevékenység végzője köteles, vagy akit az általa végzett technológia miatt a környezetvédelmi vagy vízvédelmi hatóság erre kötelez. A gazdasági társaságokat a környezeti károk megelőzését szolgáló, üzemi kárelhárítási kötelezettségek érintik.

Az üzemi kárelhárítási terv tartalma:

Általános tartalom:

  • üzem (Társaság) alapadatai;
  • üzem tevékenységének ismertetése, technológia bemutatása;
  • üzem környezetének hidrogeológiai jellemzői, befogadók hidraulikai adatai;
  • veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek meghatározása;
  • közművek, megközelítési útvonalak;
  • szennyvízgyűjtő,-kezelő,-elvezető létesítmények, kibocsátott szennyvíz mennyiségi és minőségi jellemzői;
  • csapadékvíz elvezető hálózat;
  • raktározott tüzelő-és fűtőanyagok, továbbá vegyi, biológiai anyagok üzemen belüli tárolása, szállítási módja;
  • keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésének módja, mennyisége,
  • üzemi kárelhárítási anyagok raktározása.

Műszaki tartalom:

  • Együttműködési terv
  • Lokalizációs terv
  • Kárelhárítási ütem.

A kárelhárításhoz szükséges eszközöket, anyagokat az üzemi kárelhárítási terv alapján kell meghatározni.

Mikor és hova kell benyújtani az üzemi kárelhárítási tervet?

Az üzemi kárelhárítási terv tartalmában, adataiban bekövetkezett változásokról 30 napon belül értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. A változások átvezetésétől függetlenül, ötévenként a tervet felül kell vizsgálni.

Az elektronikusan (cégkapun keresztül) megküldött üzemi kárelhárítási tervet a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá, mely eljárásba a VIZIG ügyfélként kerül bevonásra.

Ki készíthet üzemi kárelhárítási tervet?

Az üzemi kárelhárítási terv készítését, felülvizsgálatát a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységekről szóló 297/2009. (XII.21.) Korm. rendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti. Az IMSYS Kft. munkatársai rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelő jogosultsággal, illetve szakmai tapasztalattal.

Amennyiben további kérdése van, kérjük, lépjen kapcsolatba a környezetvédelmi üzletágunkkal, vagy keressen minket elérhetőségeink egyikén! Komplex segítséget nyújtunk az üzemi kárelhárítási terv elkészítésében, illetve az engedélyező hatósággal való kapcsolattartásban.