avagy a Kritikus Infrastruktúra Védelemmel (KIV) kapcsolatos jogszabályi változások
I. rész
Mi az a kritikus szervezet?
A 2025 januárjától hatályba lépő 2024. évi LXXXIV. törvényben foglaltak alapján kritikus szervezet minden olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amelyet a kijelölő hatóság a törvényben meghatározottak szerint kijelölt, és elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához.
Mely jogszabályok változtak?
Korábban a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos teendőket és tudnivalókat a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény határozta meg, melyet 2025 januárjától a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény hatályon kívül helyezett.
A kapcsolódó kormányrendeleteket a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról szóló 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet helyezte hatályon kívül.
- januártól hatályba lépő jogszabályok:
- 2024 évi LXXXIV. törvény a kritikus szervezetek ellenálló képességéről
- 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról
- 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről
- januártól hatályát vesztő jogszabályok:
- 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
- 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról
- ágazati rendeletek: a létfontosságú agrárgazdasági, vízgazdálkodási, energetikai, rendvédelmi, egészségügyi, pénzügyi és honvédelmi rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló rendeletek:
Az új „nevezéktan”
Az új törvényben és rendeletekben az egyik legszembetűnőbb különbség a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos „nevezéktan” változása. A korábbi törvény a hatálya alá tartozó létesítményeket „létfontosságú rendszerelemeknek” titulálta, az új törvény értelmében azonban kritikus szervezetekről beszélünk. A törvény hatálya alá tartozó létesítményeknek korábban Üzemeltetői Biztonsági Tervet kellett készíteniük, az új törvény alapján pedig Ellenálló Képességi Tervet (melynek kötelező mellékletét képezi az Ellenálló Képességi Mátrix), a korábbi biztonsági összekötő személy helyett pedig mostantól ellenálló képességért felelős vezetőt szükséges kijelölni.
Az új törvény hatálya kiterjed a kritikus szervezetekre, kritikus infrastruktúrákra, valamint a közreműködő természetes és jogi személyekre, közigazgatási szervekre, érintett ágazatokra és szervezetekre. Az érintett ágazatok a 2012. évi törvényben meghatározottakhoz képest a 2024. évi törvényben is ugyanazok, az alágazatok tekintetében azonban történt változás, bővülés.
A szervezet, eszköz vagy létesítmény továbbra is az ágazati és a horizontális kritériumok alapján jelölhető ki kritikus szervezetté vagy kritikus infrastruktúrává. Az ágazati és horizontális kritériumok definíciója az új törvényben változott, azonban a kritériumok lényege ugyanaz. Az ágazati kritérium a különböző szektorok alapján, a horizontális kritérium pedig ágazattól függetlenül – figyelemmel a kölcsönös függőségre, alternatív ellátási lehetőségekre, kritikus kitettségre, ellátási láncban betöltött szerepére – jelöli ki a kritikus szervezetet vagy infrastruktúrát.
A kritikus szervezetek Ellenálló Képességi Terv készítésére kötelezettek, melyek tartalmi és formai követelményeit a 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. melléklete határozza meg. Ezek bár jóval kevesebb számszerűsített alponttal rendelkeznek, hasonlóak a korábbi Üzemeltetői Biztonsági Terv tartalmi és formai követelményeihez.
A kritikus szervezet a kijelölő határozat véglegessé válását követő 90 napon belül köteles önálló, kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető beosztást létrehozni és a beosztásba kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt kinevezni. E vezető feladatait a 2024. évi LXXXIV. törvény 12. pontja, valamint a 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. pontja határozza meg. A korábban kijelölendő biztonsági összekötő személyhez képest szigorítottak az elvárt képesítésen: a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőnek felsőoktatási intézmény kritikus infrastruktúra védelmi biztonsági összekötő személy szakirányú továbbképzési szakán szerzett képesítéssel kell rendelkeznie.
Miért változtak a Kritikus Infrastruktúra Védelemmel kapcsolatos jogszabályok?
Napjaink globális kihívásai (járványok, háborús helyzetek, terrorizmus általi fenyegetés, klímaváltozás stb.) megkövetelik az egyes országok biztonságának maximalizálását, az ellenálló képesség fejlesztését, az eddigi eljárások, gyakorlatok rendezettebb, összehangolását.
Ezen kihívások szükségessé tették az Európai Parlament és Tanács az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK irányelvének (European Critical Infrastructures, ECI Irányelv) felülvizsgálatát, melyet a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló 2022/2557 irányelv (Critical Entities Resilience, CER irányelv) elfogadásával hatályon kívül is helyeztek.
A CER irányelv célkitűzésként fogalmazta meg, hogy a magas szintű reziliencia elérése érdekében a tagállamoknak azonosítaniuk kell azon kritikus szervezeteket, amelyekre különleges követelmények és felügyelet fog vonatkozni, és amelyek – valamennyi releváns kockázat tekintetében – különös támogatást és iránymutatást fognak kapni.
A kritikus szervezeteknek képeseknek kell lenniük fokozni az arra irányuló képességüket, hogy az alapvető szolgáltatások nyújtásában zavarokat előidézni képes eseményeket
- megelőzzék,
- azokkal szemben védekezzenek, azokra reagáljanak, azoknak ellenálljanak, azokat enyhítsék, tompítsák, azokhoz alkalmazkodjanak és
- azokból helyreálljanak.
A CER irányelv magyarországi átültetése a korábbi szabályozás átfogó és teljeskörű felülvizsgálatát jelentette, mely új törvényi és rendeleti szintű szabályozással valósult meg a korábbi jogszabályok hatályon kívül helyezése mellett.
Következő cikkünkben (II. rész) a kritikus szervezetek fogalmát, kijelölési folyamatát, illetve főbb kötelezettségeit mutatjuk be (Ellenálló Képességi Terv, Ellenálló képességért felelős vezető).
Cégünk iparbiztonsági üzletágának munkatársai hosszú évek óta foglalkoznak kritikus infrastruktúra védelemmel, illetve Üzemeltetői Biztonsági Terv készítésével. Amennyiben szeretne segítséget kérni a kritikus szervezetek védelmét érintő kérdésekben, Ellenálló Képességi Terv készítésében vagy ellenálló képességért felelős vezető delegálásában, forduljon bizalommal iparbiztonsági üzletágunk munkatársaihoz!
További tartalmakért kövessen minket Facebookon és LinkedIn-en is!
A cikkben szereplő információk forrása:
- vonatkozó hatályos jogszabályok,
- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja.
