Az Európai Unió ügynöksége, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2018-19. évi ?Egészséges munkahelyek ? A veszélyes anyagok helyes kezelése? kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyen veszélyes anyagokkal való érintkezésre, az ebből eredő kockázatokra, és információkat nyújtson arról, hogy hogyan előzhető meg az expozíció (pl. megfelelő kémiai kockázatbecslés elkészítésével).
Mit tekintünk veszélyes anyagoknak?
Az ügynökség veszélyes anyagnak tekint bármely szilárd anyagot, folyadékot vagy gázt, amely képes rontani a munkavállalók biztonságát, vagy károsítani az egészségüket. Az érintkezés történhet belélegzéssel, bőrön áthatolással vagy táplálék bevitelével.
A veszélyes anyagokkal történő munkahelyi érintkezés hosszú távú egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, így:
- légzőszervi megbetegedésekkel (pl. asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis és szilikózis);
- a belső szervek, egyebek mellett az agy és az idegrendszer károsodásával;
- bőr irritációval és bőrbetegségekkel;
- foglalkozással kapcsolatos daganatos megbetegedésekkel (pl. leukémia, tüdőrák, mesothelioma és orrüregrák).
Emellett a veszélyes anyagok jelenléte tűz- és robbanásveszélyt, valamint mérgezési és fulladási kockázatot is jelenthet a munkavállalók számára.
A munkavédelmi törvény is tartalmaz veszélyes anyag meghatározást: ?minden anyag vagy keverék, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a
- robbanó,
- oxidáló,
- gyúlékony,
- sugárzó,
- mérgező,
- maró,
- ingerlő,
- szenzibilizáló,
- fertőző,
- rákkeltő,
- mutagén,
- teratogén,
- utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is),
- egyéb egészségkárosító anyag.
Mit nevezünk rákkeltő anyagnak?
A magyar jogszabály (26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről) szerint rákkeltő anyagnak a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyagot vagy keveréket, valamint bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporokat.
Hogyan előzhetők meg a veszélyes anyagok okozta egészségkárosodások, balesetek?
Elengedhetetlen a munkahelyen megelőzési stratégia, megelőzési kultúra kialakítása, mely az alábbi elemekből áll:
- Tudatosság növelése: A munkahelyeken mindenkinek ismernie kell a veszélyes anyagokat, az azok által jelentett veszélyeket és kockázatokat, valamint a kockázatok csökkentésének vagy kiküszöbölésének módjait.
- Kémiai kockázatbecslés: a megelőzés felé vezető első lépés. A kémiai kockázatbecslés elkészítésébe be kell vonni a munkáltatókat, a vezetőket és a munkavállalókat. A veszélyes anyagok által jelentett veszélyek és kockázatok gyakran összetetettek, így a kockázatok meghatározásakor sokféle tényezőt kell mérlegelni. A kockázatbecslés naprakészen tartása: a munkakörnyezet megváltoztatása módosítja a veszélyes anyagok expozíciójának lehetőségét is.
- Jogszabályi háttér: a munkáltatóknak a dolgozók veszélyes anyagoktól történő megóvására nézve fennálló törvényes felelősségét rögzíti. A munkáltatóknak tisztában kell lenniük a megelőző intézkedések hierarchiáját is tartalmazó jogszabályi háttérrel.
- Gyakorlati eszközök és útmutatás: a veszélyes anyagok helyes kezelésével kapcsolatban nyújtanak gyakorlati segítséget.
Kémiai kockázatbecslés
A munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5. § (1) szerint a munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni a munkavédelmi törvény (Mvt.) 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:
- veszély azonosítása,
- az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
- az expozíció becslése,
- a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
A kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat a veszélyes anyag REACH rendelet szerinti biztonsági adatlapjáról nyerhetünk.
Kémiai kockázatbecslés felülvizsgálata
A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha:
- a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik,
- foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá,
- de legalább három évente.
Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázatbecslés megtörtént, és a kockázatkezelésre (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.
Cégünk rendelkezik a veszélyes anyagok széles körű ismeretével, munkavédelmi üzletágunk kémiai kockázatbecslés elkészítésében, munkahelyi expozíció mérésében nyújt szakértői segítséget.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
- 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
- 1907/2006/EK rendelet ? a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról
- Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról
