„A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről” szóló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó üzemeknek katasztrófavédelmi engedély szükséges az üzemeltetésükhöz, melyhez a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági dokumentációval kell rendelkezniük. Ezen biztonsági dokumentációk elkészítése nem csupán egy kötelezően végrehajtandó egyszeri feladat. A dokumentációkat folyamatosan felülvizsgálat alá kell vetni, ugyanis az üzem változásait ezen biztonsági dokumentumoknak is követniük kell. Mikor és milyen módon történik a felülvizsgálat?
Mely üzemeknek és milyen biztonsági dokumentációt kell készíteniük?
- Küszöbérték alatti üzemnek rendelkeznie kell Súlyos Káresemény Elhárítási Tervvel (SKET). Ez tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit.
- Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek rendelkeznie kell Biztonsági Elemzéssel (BE). Ez tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. (Utóbbiakat a Biztonsági Elemzés mellékleteként szolgáló Belső Védelmi Terv tartalmazza.)
- Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek rendelkeznie kell Biztonsági Jelentéssel (BJ). Ez tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. (Utóbbiakat a Biztonsági Jelentés mellékleteként szolgáló Belső Védelmi Terv tartalmazza.)
- Belső Védelmi Terv (BVT): A fent említett két dokumentum (Biztonsági Elemzés, Biztonsági Jelentés) melléklete. Amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló üzemen belüli intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit.
Nem elég azonban ezen dokumentációkat egyszeri alkalommal elkészíteni, de a biztonság szempontjából kulcsfontosságú ezek naprakészen tartása, az üzemben bekövetkezett változások követése. A 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet a Biztonsági Elemzés és a Biztonsági Jelentés soron kívüli felülvizsgálatát a 11.§ részletezi, a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv soros, soron kívüli felülvizsgálatát pedig a 38. § írja elő.
Mikor szükséges soros vagy soron kívüli felülvizsgálat?
Érdemes minden olyan változásnál felülvizsgálatot kezdeményezni vagy szakértőktől / hatóságtól véleményt kérni a felülvizsgálat szükségességéről, melyről úgy gondoljuk, befolyásolhatja az üzem biztonsági szintjét. Például megnövekedett raktárkészlet, technológiai fejlesztés, új veszélyes anyagok alkalmazása stb. esetén a változások sora számtalan lehet. A biztonsági dokumentumok (Biztonsági Elemzés, Biztonsági Jelentés, Súlyos Káresemény Elhárítási Terv) soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.
Soron kívüli felülvizsgálat
A Biztonsági Jelentés, Biztonsági Elemzés, Súlyos Káresemény Elhárítási Terv dokumentumoknál az alábbi esetekben szükséges soron kívül felülvizsgálat:
- olyan változások esetén, melyek növelhetik a súlyos balesetek kockázatát vagy érinthetik a védelmi rendszert (például a tűzjelző rendszer megújítása);
- különböző üzemzavarok értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére. (Például egy hordó megsérülése esetén a felitató anyag túl messze van tárolva, az ebből levont következtetés, több helyen és közelebb legyen kármentesítő anyag.);
- a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak;
- veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetén.
Nem szükséges felülvizsgálatot kezdeményezni, de az üzemnek tájékoztatnia kell a hatóságot minden olyan esetben, amikor az üzemeltető neve, székhelye, az üzem címe vagy az üzemelésért felelős személy neve, beosztása megváltozik.
Soros felülvizsgálat
A Biztonsági Jelentés, Biztonsági Elemzés és a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv elfogadásától számított öt éven belül, azt követően pedig ötévente felül kell vizsgálni. A Belső Védelmi Terv soros felülvizsgálatát az elfogadásától számított három éven belül, azt követően pedig háromévente felül kell vizsgálni.
Amennyiben kérdése van, lépjen kapcsolatba az iparbiztonsági üzletágunkkal vagy keressen az elérhetőségeink bármelyikén! Komplex segítséget nyújtunk a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek számára, legyen szó üzemazonosításról, engedélyeztetésről, soros vagy soron kívüli felülvizsgálatról vagy biztonsági dokumentáció elkészítéséről.
