A mostani járványügyi helyzettel kapcsolatban, egy neves nemzetközi műanyagos folyóiratban (Express Polymer Letters) jelent meg szakértő kollégánk, Dr. Ronkay Ferenc, az Anyagvizsgáló Laboratórium vezetőjének cikke, „The coronavirus and plastics” címmel, amelyhez ezúton is gratulálunk.
A cikk szabadon hozzáférhető az alábbi linken:
http://www.expresspolymlett.com/letolt.php?file=EPL-0010678&mi=c
A rövidített magyar nyelvű kivonatot, pedig alább olvashatják.
Koronavírus és a műanyagok
Tibor Czigány, Ferenc Ronkay
Az elmúlt években egyre többször és többen mondták, hogy be kéne tiltani a műanyagokat, mert környezetszennyezők, feleslegesen használjuk őket és ki lehet váltani más anyagokkal. A műanyag szektorban dolgozók folyamatosan védekezni kényszerülnek, hiszen a műanyagok nem környezetszennyezőek és a legkisebb az ökológiai lábnyomuk. Probléma, hogy sokan nincsenek tisztában a környezetszennyezés fogalmával, azt keverik a szemeteléssel, valamint nem tudják az ökológiai lábnyom jelentését. Egy termék teljes életútját kell tekinteni a tervezéstől kezdve, a gyártáson át az alkalmazáson keresztül az újrahasznosításig, majd az újrahasználatig ahhoz, hogy öszehasonlíthatóak legyenek egymással, és korrekt következtetést lehessen levonni a környezetbarátságáról
Az elmúlt hónapokban a műanyagok szidása háttérbe szorult, mivel minden a klímaváltozásról szólt. Talán sikerült meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy a műanyagok nem egyenlőek az emberek által eldobált felesleges csomagolóanyagokkal, sőt, nagyon nagy szerepük van a klímaváltozás mérséklésében, hiszen alkalmazásukkal könnyebbek a járműveink, ezáltal kevesebb üzemanyagot használunk, ami együtt jár a károsanyagkibocsátás csökkenésével. Ugyancsak segítenek a megújuló energiatermelésben, lásd szélkerekek, hullámkerekek, vagy biogáztartályok. A műanyagoknak hallatlan nagy szerepe van az orvostechnikában és a gyógyszeriparban is, pl. implantátumok, protézisek, rögzítőelemek, műanyag szervek, orvostechnikai eszközök. Nekik köszönhetően gyorsabban és kevesebb fájdalommal tudunk gyógyulni.
Az elmúlt hetekben minden híradás a koronavírussal kezdődik, amelynek megfékezése ma a világ talán legfontosabb feladata. A COVID-19 betegséget terjesztő új vírustörzs (SARS-CoV-2) 2019 végén jelent meg, három hónap alatt majdnem egymillió embert megfertőzve és több tízezer esetben halált okozva. A betegség emberről emberre terjed az orrból vagy a szájból származó kis cseppekkel, amikor a fertőzött személy köhög vagy kilélegzik. Ezeket a cseppeket belélegezve vagy a szennyezett felületeket megérintve kézzel a szembe, orrba, szájba juttatva lehet a fertőzést elkapni. A védekezéshez két dolog esszenciális: a gyakori, fertőtlenítő kézmosás, és a védőmaszk viselése. Utóbbi jelentősége kiemelkedő, persze a járványt a maszk sem akadályozza meg, de fontos szerepe van egyrészt a megelőzésnél, másrészt, ha a fertőzés gyanúja áll fenn, hiszen gátolni lehet vele a betegség továbbterjedését.
És hogy miként jönnek ide a műanyagok? Úgy, hogy ma a világ legkeresettebb terméke, a szinte mindenhol hiánycikknek számító szájmaszk, szintén műanyagból készül. Mindenki igyekszik beszerezni legalább egy egyszerű műtősmaszkot, vagy a legjobb minőségű magas filtering face piece (FFP) besorolású, szelepes maszkokat. Az FFP1 besorolású a levegőben lévő részecskék legalább 80%-át, az FFP2 95%-át, míg az FFP3 99%-át szűri meg 0,6 μm-es cseppméretig. Vannak továbbá az egyedi, cserélhető szűrőbetéttel, sőt akár szénszálas szűrővel rendelkező maszkok, légzésvédő félálarcok és teljes álarcok is. Függetlenül attól, hogy egyszerű műtősmaszkról, vagy egyedi szénszűrős maszkról van szó a közös bennük, hogy nagyrészt műanyagból készülnek.
Fontosak a műanyagok, mert a fenntartható fejlődés zálogai, amelyek olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amellyel más anyagok nem. A betiltás helyett használjuk őket felelősséggel ott, ahol az szükséges, így az életminőségünk javításáért, a klímakatasztrófa megelőzéséért és ha kell, a fertőző betegségek, így most a koronavírus terjedésének megfékezéséért!