A 2024. szeptember 29-én lépett hatályba a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet). A Rendelet szigorítja az akkumulátorgyárak és a hozzá kapcsolódó létesítmények építésére vonatkozó szabályokat Magyarországon. Az új szabályozás előírja a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását minden akkumulátorgyár esetében, beleértve az akkumulátor részegységeinek gyártását és hulladékkezelését is. Ennek célja a környezeti terhelés minimalizálása és az eljárások átláthatóságának növelése. Korábban sok esetben csak előzetes vizsgálat volt szükséges, most azonban szigorúbb ellenőrzésre kerülhet sor.
A MOHU Zrt. is belépett az akkumulátorpiacra, különösen az újrahasznosítás területén. Céljuk, hogy a használt akkumulátorokat fenntartható módon dolgozzák fel, és visszanyerjék belőlük az értékes nyersanyagokat, ami 2027-re kötelezővé válik. Ennek oka, hogy az EU előírásai drasztikusan növelik a feldolgozó kapacitások igényét. Az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendeletének XII. melléklete meghatározza az újrafeldolgozási követelményeket. Ennek megfelelően az újrahasznosítási arány célértéke hordozható lítium akkumulátorok esetében 2025. december 31.-ig 65%, 2030. december 31.-ig pedig a 70% (tömegarány); a lítium nyersanyag újrahasznosítási arányának tervezett értéke 2027. december 31.-ig 35%, 2030. december 31.-ig pedig 70%.
Ezek a változások az ipari bővülés ellenére is előrevetítik, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap az akkumulátoriparban Magyarországon.
Mit jelent, ha Környezeti Hatásvizsgálat készítésére van szükség?
A Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) egy olyan folyamat és dokumentáció, amelyet a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységek tervezése során végeznek el annak érdekében, hogy felmérjék, milyen környezeti következményekkel járhat egy adott beruházás vagy projekt. A környezeti hatásvizsgálati eljárás célja a tervezett beruházás környezeti hatásainak meghatározása és a környezethasználat feltételeinek megállapítása a kiadásra kerülő környezetvédelmi engedélybe foglalva.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás megkezdése előtt a tevékenység végzőjének el kell készíttetnie a környezeti hatástanulmányt, amely általános tartalmi követelményeit a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A környezeti hatástanulmányt csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakember készíti el.
Kinek kötelező a KHV?
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) a környezethasználatokat csoportokba sorolja:
- a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a jogalkotó szerint eleve jelentős környezeti hatást gyakorló, minden esetben hatásvizsgálat-köteles tevékenységeket, illetve létesítményeket (például: szennyvíztisztítótelep 50 000 lakosegyenérték-kapacitástól, duzzasztómű vagy víztározó 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől stb.;
- a rendelet 3. sz. melléklete a hatást eseti vizsgálattal – ún. előzetes vizsgálattal – mérlegelendő, a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat tevékenységeket, létesítményeket sorolja fel (például nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől stb.);
- a rendelet 2. sz. mellékletében az egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységek, illetve létesítmények vannak felsorolva (például nagyüzemi állattartás: 40 000 férőhely baromfi számára, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, 750 férőhely kocák számára).
A Környezetvédelmi törvény 67. § (1) bekezdése alapján előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá, ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő.
A KHV folyamata:
A Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentáció benyújtását követően a Környezetvédelmi Hatóság hirdetményt (közlemény) tesz közzé az eljárás megindításáról, valamint annak mellékleteként csatolja a benyújtott dokumentációt és mellékleteit is. Az eljáró hatóság az érintett szakhatóságoknak, valamint az érintett Önkormányzat jegyzőjének is megküldi elektronikusan a dokumentációt. A szakhatóságok döntésükről állásfoglalást készítenek, mely a határozatba kerül felvezetésre. A határozat kiadása előtt az eljáró hatóság közmeghallgatást tart, majd határozatot ad ki az eljárással kapcsolatosan. Tárgyi határozat környezetvédelmi engedély, mely alapján a vizsgált tevékenység végezhető. Az ügyintézési határidő: 105 nap.
A KHV folyamata általában a következő lépésekből áll:
- Projekttervezés: A KHV folyamatának első lépése a projekt vagy tevékenység tervezése. Ez magában foglalja a projektcél, a tervezett tevékenységek és a környezeti hatások előzetes azonosítását.
- Adatgyűjtés: A KHV során szükség van a releváns adatok gyűjtésére és elemzésére. Ez magában foglalhatja a környezeti adatok, a helyi közösségek véleményét és a szakértői tanulmányokat.
- Hatásvizsgálat: A hatásvizsgálat során az előzetesen azonosított hatásokat értékelik. Ez magában foglalja a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások elemzését.
- Alternatívák értékelése: A KHV folyamatában fontos szerepet játszik az alternatívák értékelése. Ez azt jelenti, hogy a tervezett projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó különböző lehetőségeket vizsgálják meg, és azokat összehasonlítják a környezeti hatások szempontjából.
- Javaslatok és intézkedések: A KHV eredményeként javaslatokat és intézkedéseket fogalmaznak meg a környezeti hatások csökkentése vagy kezelése érdekében. Ezek a javaslatok lehetnek technikai, jogi vagy szabályozási jellegűek.
A KHV dokumentáció részei:
A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnek
- az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, valamint a Natura 2000 területekre,
- a tájra,
- a földre, a levegőre, a vízre,
- az éghajlatra,
- az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire,
- a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére gyakorolt hatásainak,
- az ügyek egyedi sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére.
Az eljárás magában foglalja a felsorolt hatások következtében érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak az értékelését.
Összességében a KHV egy megelőző eszköz, amely biztosítja, hogy a fejlesztési projektek átfogóan és felelősségteljesen történjenek, figyelembe véve a környezet és a társadalom érdekeit. A szakemberek és a hatóságok közreműködésével lehetőség nyílik arra, hogy a projektek környezeti hatásai minimalizálódjanak, és egyensúlyt teremtsenek a gazdasági növekedés és a környezetvédelem között.
További kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot, hívja munkatársainkat!
Telefon: +36 1 430 0014
E-mail: imsys@imsys.hu
