? A klímaváltozás nemcsak „zöld ügy”, hanem valós, kézzelfogható kockázat, amely ma már közvetlenül érintheti a gazdaságot és a pénzügyi rendszert is. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit jelent ez, és miért figyelnek rá a jegybankok is.
- A klímaváltozás fizikai kockázatai — mit értünk alatta?
A fizikai kockázatok olyan hatások, amelyek közvetlenül az éghajlatváltozáshoz köthetők – legyen szó heves szélsőségekről vagy tartós eltolódásokról. Ezeket két fő típusra bonthatjuk:
- a) Akut (vagy átmeneti) fizikai kockázatok
- Heves időjárási események: viharok, áradások, hurrikánok, hőhullámok
- Villámárvizek, partmenti viharok, viharkárok
- Infrastrukturális károk (utak, hidak, elektromos hálózat, épület szerkezetek)
Ezek a sokkhatások gyorsan bekövetkeznek, és hirtelen, nem várt károkat okozhatnak.
- b) Krónikus (hosszan tartó) fizikai kockázatok
- Több évnyi csapadékhiány, elsivatagosodás, aszály
- Tartós átlaghőmérséklet-emelkedés
- Talajdegradáció, erózió
- Tengerszint-emelkedés (különösen part menti területeken)
- Változó éghajlati övezetek, élőhelyek átalakulása
Ezek a hatások lassan futnak le, de tartósan hatnak, például mezőgazdasági termelékenységet, vízellátást, ökoszisztémákat befolyásolnak.
Magyarországon is mérhető a hatás: például a Másfélfok cikk szerint a klímaváltozás miatt tízszer gyakrabban fordulhatnak elő vegetációs tüzek, különösen az Alföld délkeleti területein, ahol eddig évente 1–2 „közepes tűzveszélyes nap” volt jellemző, de ez akár 10–15 napra is nőhet. Továbbá aszályos területek növekedésével kell számolni, és az ország klímája hosszabb távon is változhat a mai erdőállomány rovására.
Ezek a hatások súlyos következményekkel járhatnak: mezőgazdasági termeléskiesés, vízhiány, infrastruktúra romlása, lakóépületek károsodása, biztosítási veszteségek, regionális gazdasági egyenlőtlenségek.
- Miért foglalkoznak vele a pénzügyi szereplők?
A jegybankokat és a felügyeleteket alapvetően az érdekli, hogy a pénzügyi rendszer stabil legyen — ne alakuljon ki rendszerkockázat. A klímaváltozás fizikai kockázatai miatt azonban olyan veszélyek is reálisak, amelyek hagyományos pénzügyi modellekben nehezen láthatók előre. Az alábbiakban bemutatjuk a fő okokat.
2.1 Hosszú távú – rövidebb távú gondolkodás problematikája
A klímaváltozás hatásai hosszú időtávon jelennek meg, miközben a pénzügyi szereplők és döntéshozók általában rövidebb időhorizonton gondolkodnak. Ennek következtében a jövőbeni hatások ma alulértékeltek lehetnek, de ha egyszer „bekövetkeznek”, akkor nagy sokkot okozhatnak.
Ezért a jegybankok igyekeznek „előre látni” és beépíteni ezeket a kockázatokat a mostani szabályozásba, eszközportfólió-ba és rendszerfelügyeletbe.
2.2 Pénzügyi stabilitás veszélye
A fizikai kockázatok közvetlenül érinthetik a pénzügyi szereplőket:
- Hitelportfóliók: ha egy cég, agrárvállalkozás vagy ingatlanfejlesztő földrajzilag sérülékeny területen működik, akkor nagyobb valószínűséggel szembesülhet károkkal, amelyek törlesztési nehézségekhez vezethetnek.
- Biztosítók: az erősebb és gyakoribb szélsőséges események miatt a biztosítási igények (kárigények) növekedhetnek, míg a díjak elszállhatnak, vagy bizonyos területeken a biztosítás elérhetetlenné válhat.
- Eszközértékek: ingatlanok, infrastruktúra vagy földbirtokok értéke romolhat, ha klímahatások (árvíz, aszály, talajvesztés) sújtják őket.
- Láncreakciók: ha sok hitel, biztosítás és befektetés egyszerre sérül, az egész pénzügyi rendszerre kiterebélyesedő kockázatok alakulhatnak ki.
Ezért a jegybankoknak és felügyeleteknek figyelniük kell arra, hogy mely szereplők és portfóliók vannak erősebben kitéve ezeknek a kockázatoknak — és hogy a rendszer elég rugalmas-e egy ilyen sokkhoz.
2.3 Eszközallokáció, fedezet és portfóliók
Mivel a jegybankoknál is jelentős eszközállományok, tartalékok, fedezeti keretek, szabályok vannak, ezért:
- A jegybankoknak mérlegelniük kell, hogy milyen eszközöket — például kötvényeket vagy adósságpapírokat — fogadnak el fedezetként. A klímaérzékeny eszközök hajlamosabbak lehetnek a visszaesésre.
- A jegybanki portfólióknak is lehet klímaexpozíciója, amelyet fel kell mérni.
- A bankrendszeri stressztesztekbe be kell építeni klímaszcenáriókat (fizikai és átállási kockázatokkal együtt).
2.4 Jogszabályi, jogi és reputációs kockázatok
Integrálni a klímakockázatokat nem pusztán gazdasági kérdés:
- A jegybankoknak ügyelniük kell, hogy tevékenységük illeszkedjen a törvényi mandátumukhoz. Ha túl messzire mennek a zöld célzással, felmerülhetnek politikai, jogi vagy reputációs konfliktusok.
- Ha egy jegybank nem veszi figyelembe a klímaváltozás hatásait, akkor később kritika érheti, hogy „elavult” vagy „nem proaktív” intézkedéseket alkalmazott.
- A pénzügyi szereplők, befektetők, hiteladók elvárásai is változnak: növekszik az elvárás az átláthatóságra, környezeti kockázatok közzétételére.
✅ Összegzés
- A klímaváltozás fizikai kockázatai nem távoli jövő kérdései: heves események és krónikus éghajlati hatások már ma is megjelennek.
- Ezek a kockázatok hitelportfóliókat, eszközértékeket, biztosítókat, infrastruktúrát és gazdasági stabilitást veszélyeztethetnek.
- A jegybankok azért érdekeltek ezekben, mert egy stabil pénzügyi rendszer fenntartása nem tartható fent, ha klímakockázatok felgyülemlenek látható felkészülés nélkül.
- A jegybankok kénytelenek beépíteni a klímakockázatokat eszközallokációba, kolaterálkezelésbe, stressztesztekbe és szabályozói felügyeletbe.
? Hogyan segíthet az IMSYS a klímaváltozás fizikai kockázatainak kezelésében?
A klímaváltozás fizikai kockázatai – heves időjárási események, árvízek, hőhullámok, aszályos periódusok – nemcsak környezeti és társadalmi kihívásokat jelentenek, hanem közvetlenül befolyásolják a vállalatok működési biztonságát, energiafelhasználását, infrastruktúráját és kockázati kitettségét.
Ebben a kontextusban az IMSYS Kft. tud hatékonyan közreműködni:
- Az IMSYS környezetvédelmi szolgáltatásai között szerepelnek környezetvédelmi tanulmányok, dokumentációk készítése, stratégiai környezeti vizsgálatok (SKV), környezetvédelmi felülvizsgálatok, zajkibocsátási határérték kérelmek kezelése.
- Kiegészítő szolgáltatásként vállaljuk a környezetvédelmi adatszolgáltatást, tehát a vállalatok számára segítünk az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében.
- Az IMSYS továbbá pályázati lehetőségek terén is nyújt tanácsadást és információt.
- Emellett részt vesz olyan engedélyeztetési eljárásokban, mint az IPPC (egységes környezethasználati engedély) kérelmek kezelése.
Ezáltal az IMSYS környezetvédelmi és szabályozási támogatást is nyújt — ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy a cégek fenntarthatóan és jogszerűen tudjanak működni a klímaváltozás korában.
Elérhetőségünk:
IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft.
Cím: 1033 Budapest, Mozaik utca 14/a
Tel.: 06 1 430 0014, 06 1 430 0015
Email: imsys@imsys.hu
