Az Ökoindustria online előprogramjaként 2020. november 6-án került megrendezésre a Cégfelszámolás és környezeti terhek- barnamezős rehabilitáció témakörét felölelő konferencia. A konferencia során 9 előadás hangzott el.
Az előadásokat az okoindustria.hu weboldalon lehetett élőben követni.
Markó Csaba előadása nyitotta meg a konferenciát. Az előadásban a felszámolás során elvégzendő környezeti kárfelszámolási gyakorlathoz tartozó módszertani leírásról halhattunk bővebb információkat.
A Dr. Bándi Gyula által tartott előadásban az állam, az ingatlan tulajdonos, kárfelszámoló felelősségét boncolgatta, illetve a Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv) jelentőségét vette át, a meglévő rendszer problémáival együtt.
Az Agrárminisztérium képviseletében Hasznos Gábor a hátrahagyott területek kármentesítése kapcsán beszélt arról, hogy eredményesebbé tehető a kármentesítés, hogyha felszámolási eljárás indulna vagy rozsdaövezet és barnamezős területnek nyilvánítanák ezeket a területeteket. Jelenleg 886 db kármentesítés van folyamatban, ebből 131 db állami. Az előadó javaslatot tett a hátrahagyott és a felszámolás során bizonyított terhek ingatlanhoz kötődő bejegyzésére.
A FOE elnökhelyettese, dr. Kispál Beáta a felszámolók szemszögéből tekintette át a szennyezett területekkel kapcsolatos problémákat. A felszámolás során rengeteg nehézséggel kell szembenézniük a felszámolóknak, pl. 90%-a az ügyeknek egyszerűsített felszámolás, a képviselő nem elérhető, környezeti teherrel rendelkező vagyonelemet a felszámolási eljárás zárásakor jellemzően a hitelezők nem kérik, és komoly gondot okoz a visszautasított vagyonelem felosztása is.
Valamint kitért rá, hogy jó volna, ha a hatóság és a felszámolás alatt álló ingatlan tulajdonosa között lenne egy kármentesítésben jártas szakcég, aki gördülékenyebbé tenné az ügyintézést és a felmerülő műszaki jellegű problémák megoldására szakszerű megoldásokat javasolna.
Dr. Hinterberger András a Trenecon Kft.-től az adás-vétel, a vevő és kárfelelősség témakörét járta körbe az előadásában.
Az ingatlanvételnél több kiindulási állapot is létezik:
- van környezeti kár;
- van környezeti kár, de nem ismert;
- nincs rajta környezeti kár;
- nincs környezeti kár, de a szomszédos ingatlanok érintettek, így átszennyeződés lehetséges.
Felhívta a figyelmünket a tulajdoni lap azon hiányosságára, hogy csak a tartós környezeti kár kerül rá bejegyzésre. Előadásában kitért az állam megjelenésére, és a magántulajdon lehetőségeire is
Egy nagyon rövid szünet után Dr. Cserkúti Szabolcs tartotta meg előadását a Környezetvédelmi hatóság intézkedési lehetőségeiről. Dr. Juhász László, a bírósági tapasztalatairól mesélt az érdeklődök számára, melyben eloszlatott egy általános tévhitet is, miszerint nem a felszámolónak kell fizetnie a kármentesítés során felmerülő költségeket.
Az ELGOSCAR-2000 Kft. ügyvezetője Tóth Gergely a kármentesítés folyamatait mutatta be az első lépésektől az utolsó lépésekig a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeleten keresztül.
- Alapállapotvizsgálat, felderítő tényfeltárás
- Részletes Környezetvédelmi tényfeltárás
- Beavatkozás tervezése
- Kármentesítés
- Utómonitoring
A Bay Zoltán Kft. részéről Dr. Kiss István a barnamezős területek kettős hasznosításáról tartott előadást, melyben megemlítette a biofinomítást és kitért a különböző növényekkel (pl. cirok, csicsóka, sáfrányos szeklice) történő kármentesítésre. Összefoglalásképpen az alábbi hangozott el:
A felszíni növénytermesztés megoldható:
A növényi biomassza hasznosítható:
-
energetikai célokra
-
vegyipari alapanyagként
-
remediációban alkalmazható alapanyagok (szerves savak előállítására)
A felszíni növénytermesztés hatásai:
-
magasabb bioremediációs ráta a szerves szennyezések esetében
-
fedettségből következően kiporzás gátlása
-
agrokémia- szervetlen komponensek hatása a remediációra
A konferenciát Hasznos Gábor beszéde zárta le.
A konferenciát ezzel az idézettel lehetne összegezni: