Előző cikkünkben bemutattuk (I. rész), a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatban mely jogszabályok változtak és miért. Jelen cikkünkben a kritikus szervezetek fogalmát, kijelölési folyamatát, illetve főbb kötelezettségeit mutatjuk be (Ellenálló Képességi Terv, ellenálló képességért felelős vezető).
Szervezet vagy infrastruktúra… de mi az és mitől kritikus?
A „kritikus infrastruktúra”, mint fogalom az utóbbi évtizedben jelent meg a hazai szakmai életben, és egyre inkább teret hódít a köznyelvben is, ahogy a lakosság számára is ismertté és tudatossá válik a kritikus infrastruktúrák védelmének fontossága.
A kritikus infrastruktúra általános fogalma az egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire jelentős negatív hatást gyakorol.
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvénynek megfelelően már nem „kritikus infrastruktúra védelemről”, hanem a kritikus szervezetek védelméről beszélünk. A törvényben foglaltak alapján kritikus szervezet minden olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amelyet a kijelölő hatóság a törvényben meghatározottak szerint kijelölt, és elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához
Kritikus szervezet kijelölési folyamata
Általános kijelölő hatóságként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), az energetikai ágazati kijelölő hatóságként a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, a honvédelmi ágazatban a Honvédelmi Minisztérium jár el.
Az általános kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárás során vizsgálja az eljárás alá vont szervezet, infrastruktúra esetében a horizontális kritériumok, valamint kormányrendeletben meghatározott esetekben ágazati szakhatóság bevonásával az ágazati kritériumok fennállását.
A kijelölésre irányuló eljárás megindítása céljából az általános kijelölő hatóság előzetes adatszolgáltatásra hívja fel a lehetséges és a kijelölt kritikus szervezetet, melyhez kapcsolódóan az általános kijelölő hatóság az ágazati szakhatóságokat is megkeresi az ágazati szakhatóság rendelkezésére álló adatok és hatósági döntések megküldése érdekében.
Az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetet a kijelölő hatóság kritikus szervezetként kijelöli, amennyiben megfelel legalább kettő horizontális vagy egy – kormányrendeletben meghatározott – ágazati kritériumnak.
A kijelölő hatóság az ágazati kritériumok szakkérdés vizsgálata céljából megkeresett ágazati szakhatóság bevonásával kritikus infrastruktúraként jelöli ki azt az infrastruktúrát, amely
- a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz szükséges,
- Magyarország területén helyezkedik el, és
- megfelel legalább egy horizontális vagy egy ágazati kritériumnak.
A kijelölő hatóság a kijelölés véglegessé válásától számítva legkésőbb négyévente a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárást folytat le.
Ellenálló Képességi Terv, Ellenálló Képességi Mátrix
A kritikus szervezetnek a kijelölő határozatban rögzített határidőn belül Ellenálló Képességi Tervet kell készítenie az általános kijelölő hatóság által meghatározott és honlapja közzé tett formanyomtatvány kitöltésével, amelynek kötelező mellékletét képezi az Ellenálló Képességi Mátrix.
A 2024. évi LXXXIV. törvény alapján az Ellenálló Képességi Terv a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggésben a rendkívüli események bekövetkezésének megelőzése, következményeire való reagálás, a kockázatkezelési eljárások, riasztási folyamatok végrehajtása, a kritikus infrastruktúrák fizikai védelmének biztosítása, az alternatív megoldások azonosítása az alapvető szolgáltatás nyújtásának újraindítása érdekében, valamint a kritikus munkakörben foglalkoztatottak feladatrendszerének, oktatásának, gyakorlatok megszervezése érdekében megtett technikai, biztonsági és szervezeti intézkedéseket leíró dokumentum.
A törvényben meghatározottak szerint az Ellenálló Képességi Mátrix a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggő kockázatok, a kockázatok következményei, hatásuk, gyakoriságuk, a szervezet kitettségének megjelenítésére, a kockázat jelentőségére vonatkozó értékelés és a kockázatok kezelésének, a maradványkockázatok megjelenítésének módja.
A kritikus szervezet a dokumentumot a fenti határidőn belül köteles elektronikusan megküldeni az általános kijelölő hatóság részére. A kritikus szervezet által elkészített Ellenálló Képességi Terv, Ellenálló Képességi Mátrix elfogadásáról, kiegészíttetéséről, módosításáról vagy elutasításáról a tartalmi és formai követelmények vizsgálata alapján az általános kijelölő hatóság dönt. A dokumentum tartalmi és formai követelményeit a 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. melléklete határozza meg.
Ellenálló képességért felelős vezető
A kritikus szervezet a kijelölő határozat véglegessé válását követő 90 napon belül köteles önálló, kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető beosztást létrehozni és a beosztásba kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt kinevezni. E vezető feladatait a 2024. évi LXXXIV. törvény 12. pontja, valamint a 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. pontja határozza meg.
Az ellenálló képességért felelős vezető főbb feladatai az alábbiak:
- kapcsolatot tart a kijelölő hatósággal, az ágazati szakhatósággal és egyéb hatóságokkal,
- felméri a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra biztonságát befolyásoló általános, ágazati és szervezeti követelményeket, szabályozási környezetet,
- elkészíti és aktualizálja a kockázatértékelést és az ellenálló képességi mátrixot,
- elkészíti és aktualizálja az ellenálló képességi tervet,
- értékeli a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességének helyzetét és javaslatot tesz az ellenálló képesség fejlesztésére,
- megszervezi a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességét befolyásoló szervezeti egységek közötti koordinációt, bevonja őket a részfeladatok kidolgozásába és
- rendszeresen beszámol a kritikus szervezet vezetője számára a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességi helyzetéről.
A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőnek felsőoktatási intézmény kritikus infrastruktúra védelmi biztonsági összekötő személy szakirányú továbbképzési szakán szerzett képesítéssel kell rendelkeznie.
Cégünk iparbiztonsági üzletágának munkatársai hosszú évek óta foglalkoznak kritikus infrastruktúra védelemmel, illetve Üzemeltetői Biztonsági Terv készítésével. Amennyiben szeretne segítséget kérni a kritikus szervezetek védelmét érintő kérdésekben, Ellenálló Képességi Terv készítésében vagy ellenálló képességért felelős vezető delegálásában, forduljon bizalommal iparbiztonsági üzletágunk munkatársaihoz!
További tartalmakért kövessen minket Facebookon és LinkedIn-en is!
A cikkben szereplő információk forrása:
- vonatkozó hatályos jogszabályok,
- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja,
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapja.
