Iparbiztonság területén találkozhatunk a következő fogalmakkal: küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. De mit is jelentenek ezek a kifejezések, mikor számít egy telephely ilyen üzemnek, és milyen kötelezettségekkel jár az üzemeltetőknek?
A katasztrófavédelmi törvény [2011. CXXVIII. tv.] és végrehajtási rendelete [219/2011. (X. 20.) Korm. rend.] szerint egy telephely az ott egy időben jelen lévő veszélyes anyagok maximális mennyisége alapján az alábbi kategóriákba tartozhat:
- (nem tartozik a jogszabály hatálya alá)
- küszöbérték alatti üzem,
- alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,
- felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem.
Üzemazonosítás
Azt, hogy egy üzem melyik felsorolt kategóriába tartozik, az ún. üzemazonosítási eljárás keretein belül dől el.
A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség.
- Ha egy telephelyen jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a felső küszöbértéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű.
- Ha egy telephelyen jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja az alsó, de nem éri el felső küszöbértéket, akkor az adott üzem alsó küszöbértékű.
- Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja az alsó küszöbérték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzem.
Az üzemazonosítási eljárás az üzemazonosítási adatlapok kitöltésével és annak – a hatóság részére történő ? megküldésével indítható.
Biztonsági dokumentáció
Bármelyik kategóriába esik is egy üzem a három közül, biztonsági dokumentációt kell készíteni és benyújtania a hatóság részére. Ezek nemcsak elnevezésüket tekintve, hanem tartalmilag is különböznek.
Az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Biztonsági Elemzés (BE), felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Biztonsági Jelentés (BJ) készítésére kötelezett.
A küszöbérték alatti üzemeknek ún. Súlyos Káresemény Elhárítási Tervet (röviden SKET) kell készíteniük, azonban nem minden esetben. Küszöbérték alatti üzem esetében a hatóság dönt arról, hogy kötelezi-e az adott üzemet Súlyos Káresemény Elhárítási Terv elkészítésére. A hatóság a döntés meghozatalánál az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyiségét és fajtáját, vagy az üzem által okozott veszélyeztetést veszi figyelembe.
A különböző biztonsági dokumentációk tartalmi előírásait az alábbi táblázat szemlélteti:
Súlyos Káresemény Elhárítási Terv[R. 5. melléklet] |
Biztonsági Elemzés[R. 4. melléklet] |
Biztonsági Jelentés[R. 3. melléklet] |
| Az irányítási rendszer bemutatása | ||
| Az üzem környezete | ||
| Az üzem bemutatása | ||
| – | Veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra | |
| A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek | ||
| A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése | ||
| A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszere | A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere | |
| BVT tartalmazza | ||
| A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok | BVT tartalmazza | |
| A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését a hatóság előírja | BVT tartalmazza | |
| A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása | BVT tartalmazza | |
| – | – | A biztonsági irányítási rendszer |
| Elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése | ||
A küszöbérték alatti üzem dokumentációjának tartalmi elemei néhány pont kivétel megegyezik a Biztonsági Elemzés követelményeivel, többnyire részletességükben térnek el egymástól. Alapvető különbség azonban, hogy a SKET esetén nem kötelező kockázatelemzés elvégzése, egyéb elfogadhatósági kritériumok alapján is engedélyezhető a veszélyes tevékenység.
Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek plusz kötelezettség, hogy biztonsági irányítási rendszert kell kiépíteni és működtetnie.
Védelmi tervezés
Küszöbérték alatti üzemeknek a biztonsági dokumentációja (SKET) tartalmazza a védelmi tervet is, míg az alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél ez külön dokumentum: ún. Belső Védelmi Terv.
Az üzemeltető a biztonsági dokumentációba szereplő veszélyek következményeinek elhárítására köteles elkészíteni a Belső védelmi tervet, erre vonatkozóan alsós és felsős üzemek kötelezettségei megegyeznek.
Az üzemeltető kötelezettsége a Belső védelmi tervvel kapcsolatban, hogy a védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosítja a szükséges feltételeket, mint például erő-, eszközrendszer. Továbbá a védelmi terv elkészítése során biztosítja, hogy a munkavállalók véleményezhessék a tervet, illetve az abba foglaltakat megismerteti az összes munkavállalójával, beleértve a rendszeres külső munkavállalókat is.
Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata
A Biztonsági Jelentés, Biztonsági Elemzés és Súlyos Káresemény Elhárítási Terv felülvizsgálatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, soros felülvizsgálatot 5 évente, soron kívüli felülvizsgálatot a jogszabályban meghatározott esetekben kell elvégezni (részletesebben: https://imsys.hu/biztonsagi-dokumentacio-felulvizsgalat/) A Belső védelmi terv felülvizsgálatát az üzemeltető 3 évenként, illetve a biztonsági dokumentáció (biztonsági elemzés vagy jelentés) soron kívüli felülvizsgálata esetén kell elvégeznie.
Gyakorlatozás
Az üzemeltető köteles a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le részleges gyakorlatot, ahol a szervezet valamely részét gyakoroltatja és háromévente teljes gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
A gyakoroltatás időpontjáról az üzemeltető a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. A gyakorlatról jegyzőkönyv készül, melyet a gyakorlat végrehajtását követő 30 napon belül megküldi a hatóságnak.
Küszöbérték alatti üzemek esetében nincs külön Belső védelmi terv, így a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv szerint folytatják le a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával összefüggő gyakorlatokat. A gyakoroltatás és felülvizsgálat megegyezik a Belső védelmi tervre vonatkozó előírásokkal. Továbbiakban a hatóság a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv gyakoroltatását háromévente legalább egyszer helyszíni vizsgálattal ellenőrzi
Lakosság tájékoztatása ? közmeghallgatás
A Katasztrófavédelmi tv. (2011. CXXVIII. tv.) alapján új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésére, vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatására vonatkozó engedély kiadása előtt biztosítani kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson. Ennek menete, hogy a hatóság a számára megküldött biztonsági dokumentációt (BE, BJ) továbbítja a polgármesternek, aki 15 napon belül hirdetményt tesz közzé, ezt 21 napig hozzáférhetővé teszi. A lezárást követő 15 napon belül pedig közmeghallgatást tart. Ez küszöbérték alatti üzemek esetében nem szükséges.
Külső védelmi terv
Az üzemeknek külső védelmi terv kapcsán csak adatszolgáltatási feladata van, alapvetően Hatóság, önkormányzat készíti.
- BE, SKET esetében hatósági döntés alapján kell készíteni
- BJ esetében: Kell KVT-t készíteni (kivéve R. 26. (1))
A Kat. tv. (32. §) alapján a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy a biztonsági elemzésében bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni.
A Rendelet (23. §) szerint a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésének elfogadását követő 6 hónapon belül külső védelmi terv készül, mely elkészítésében a polgármester, az üzemeltető és különböző hatóságok együttes véleménynyilvánítással készít el.
A külső védelmi terv felülvizsgálatára a fent említett védelmi tervek előírásai vonatkoznak.
A hatóság döntése alapján nem kell külső védelmi tervet készíteni egy felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemnek, ha súlyos balesetek következményeinek értékelése során alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki egészséget és környezetet veszélyeztető hatás.
Hatósági időszakos ellenőrzés
A hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább háromévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre, azon belül az üzemeltető által hozott intézkedésekre, jelentésekre kiterjedően ellenőrzi. A küszöbérték alatti üzemeket legalább háromévente egyszer az irányítási rendszerre kiterjedően ellenőrzi.
Igazgatási szolgáltatási díjak
Az egyes eljárásokhoz tartozó igazgatási szolgáltatási díjakat a 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet 1. melléklet-e tartalmazza. A legalacsonyabb díjak a küszöbérték alatti üzemekre jellemzők, a legmagasabbak pedig a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre.
Összességében elmondható tehát, hogy a legkevesebb kötelezettség a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét, míg a legtöbb a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjét terheli. A lényegi elemek azonban mindhárom kategóriánál jelen vannak, ez biztosítja ezen üzemek biztonságos üzemelését és a lakosság védelmét.
Amennyiben további kérdése van, forduljon bizalommal iparbiztonsági üzletágunkhoz.