+36 1 430 0014 imsys@imsys.hu

A veszélyes tevékenységet folytató vállalkozások életében mindennapi feladat a biztonság magas szinten való tartása, biztonsági teljesítményt növelő intézkedések bevezetése. Ennek elérését irányítási rendszerek működtetésével biztosítják. A BIR működtetésének célja az üzemeltető súlyos balesetek megelőzésére és a kockázatok csökkentésére irányuló biztonsági politikájának végrehajtása. A BIR olyan jogszabályi kötelezettség teljesítésén alapuló „minőségirányítási” rendszer, amelynek működtetésével a súlyos balesetekkel szembeni megfelelő biztonság elérhető és fenntartható.

A veszélyes üzemekkel kapcsolatos Európai Uniós szintű szabályozás alapja a 2012/18/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (SEVESO III. Irányelv). A hazai joggyakorlatban a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete és a 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet szabályozza az érintett üzemeltetők kötelezettségeit, közöttük a (biztonsági) irányítási rendszer bevezetését és működtetését.

 

Érintett szervezetek:

  • felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek (kötelező önálló BIR üzemeltetése)
  • alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek (Valamely irányítási rendszerhez szükséges kapcsolni a biztonsági irányítást)
  • küszöbérték alatti üzemek (Valamely irányítási rendszerhez szükséges kapcsolni a biztonsági irányítást)

Az egyes érintett szervezetek kötelezettségeit tekintve nincs különbség a rendszer szükségessége tekintetében – tehát azzal mindenkinek rendelkeznie kell -, különbséget egyedül a rendszer dokumentáltságának foka, valamint hatósági ellenőrzésének ciklusideje jelenti:

  • a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek biztonsági jelentésében be kell mutatnia SEVESO BIR-jét, míg a másik két kategóriába tartozó üzemnek elegendő a helyszíni vizsgálat során bizonyítania a SEVESO BIR működtetését.
  • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket és a küszöbérték alatti üzemeket legalább háromévente egyszer a SEVESO BIR-re kiterjedően ellenőrzi.

SEVESO BIR–re vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi szabvány hiányában a tanúsítás során a SEVESO BIR szakmai követelményrendszerének a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 3. mellékletének 1.1 és 1.8 pontjaiban ismertetett előírások tekinthetőek.

Vizsgált főbb területek, a BIR elemei:

  1. Szervezet és személyzet felelősségi és hatáskörei.
  2. Súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése.
  3. Üzemeltetés ellenőrzésének gyakorlata, folyamata.
  4. Változások kezelésének eljárásai és értékelési szempontjai.
  5. Védelmi tervezés és felkészülés teljessége.
  6. Teljesítményértékelés (monitoring) kialakítása és vezetése.
  7. Belső auditok és vezetőségi átvizsgálások tapasztalatai, meghozott intézkedései,
  8. Kapcsolódó területek harmonizáltsága.

A biztonsági irányítási rendszer szükségessége és tartalma:

A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására.

Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe.

A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt.

Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába – az őket érintő területeken és mértékben – a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre.

A normarendszer részeként az üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések, tároló edények elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések, tárolóedények állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant, gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.

Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítmény-értékelési eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy eseményekről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét fel kell tárni, tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről – arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott – minőségtanúsító szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli, a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer Rendelet 3. melléklete szerinti 1.8.3–1.8.6. bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

 

Amit vállalunk:

  • BIR kézikönyv kidolgozása
  • Szabályzatok elkészítése
  • BIR tanúsíttatása független tanúsító szervezettel
Megosztás