4. rész: Mit tehetünk az egyén szintjén és mit tesz az IMSYS Kft. a mikroműanyagok káros hatásai ellen?
Mára életünk nélkülözhetetlen részévé váltak a műanyagok, egyre több alkalmazásban váltva fel alternatív társaikat, és jelen vannak az ipar szinte minden területén. Ez napjaink egyik legmegosztóbb jelensége a társadalom szintjén, hiszen sokan tiltakoznak a műanyagok felhasználása ellen, míg mások talán nincsenek is teljesen tisztában vele, hogy megfelelő tájékozottság és odafigyelés nélkül komoly károkat okozhatnak a természetnek. Szerencsére sok olyan ember is van, aki tudatosan és felelősséggel gondol a környezetre, s ennek szellemében használja műanyag tárgyait, eszközeit.
A hangsúly a megfelelő tájékozottságon és az odafigyelésen van. Nagyon sokban hozzájárultak a műanyagok a mai modern technológia kialakulásához, de nehéz egy ilyen rohamosan fejlődő iparággal lépést tartani és felelősségteljesen viselkedni. Ami biztos, hogy itt is minden az egyén szintjén kezdődik. Szakmai blogunk ezen részében szót ejtünk arról, hogy mik azok az egyén számára apró lépések, amelyekkel hosszú távon óriási változásokat érhetünk el a mikroműanyagok koncentrációjának csökkentése érdekében, valamint az IMSYS Kft. erre vonatkozó tevékenységei is bemutatásra kerülnek.
Mik azok a hétköznapi dolgok, amik leginkább növelik a mikroműanyagok terjedését?
Természetesen sok párhuzam vonható a mikroműanyagok és a szemmel jól látható műanyag hulladékok terjedése között. Valószínűleg senkinek nem kell bemutatni a köznyelvben egyszer használatos (rosszabb esetben ’eldobható’) műanyagként hívott polimereket, mint az üdítős palackok, szívószálak, zacskók stb. A műanyagok egyik legnagyobb előnye a strapabíróság és a jó környezetállóság, így például előszeretettel használják ezeket az anyagokat az autóiparban és űriparban is. Ezzel szemben ez a tulajdonságuk hátrányként is feltűnhet, hiszen így a mikroorganizmusok nem képesek az emberi gondatlanságból környezetbe került műanyaghulladék táplálékként történő feldolgozására, vagyis azok potenciális mikroműanyag-forrássá válhatnak.
Az már valószínűleg kevesebb ember fejében fordul meg, hogy a szintetikus szálakból készült ruhaneműk kopása is hasonló eredményhez vezet. Alapvetően már viselésük során is nagy súrlódás léphet fel, amelynek következtében kisméretű száltöredékek juthatnak a levegőbe, de a magas fordulatszámon történő mosás és szárítás következtében is mikroműanyagok válnak le, amik a mosógépből kivezetett szennyvízzel a külső körforgásba kerülhetnek.
- ábra Akrilszálak mikroszkópos képe (forrás: https://phys.org/news/2016-09-thousands-microplastic-particles-environment.html)
Hasonló okok miatt számottevő a gumiabroncsok kopásából eredő mikroműanyagok keletkezése is. A gumipor könnyen kerül a külső körforgásba, így ez az óceánok mikroműanyag koncentrációjának egyik legfőbb okozójaként tartható számon.
2. ábra Gumiabroncsok (forrás: https://phys.org/news/2019-11-rubber-environment.html)
További jelentős mikroműanyag forrást jelentenek a különböző festékporok (pl. útburkolati jelzések kopása) és a mikrogyöngyöket tartalmazó termékek, elsősorban kozmetikumok és fogkrémek is.
Mit tehetünk a mikroműanyagok mennyiségének csökkentése érdekében?
A mikroműanyagok mennyiségének változása párhuzamban áll a műanyaghulladék keletkezésének mennyiségével. A hulladékkezelési problémák megoldásának három fontos pillére a megelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás: ha lemegyünk a zöldségeshez, igyekezzünk minél kevesebb zacskót használni a termékek biztonságos szállításához; a zacskót ne dobjuk el egyből, inkább használjuk újra; végül pedig ha a zacskó már többé nem képes betölteni a funkcióját, lehetőleg a szelektív hulladékgyűjtőbe dobjuk. Egy szívószál átlagos használati ideje 20 perc és naponta milliárdos nagyságrendű darabot használunk belőle, viszont sokszor mellőzhető lenne.
Kerüljük a műszálas ruhák viselését: ezzel nem csak a leváló mikroszálak mennyiségét csökkentjük, de bőrünknek is jobbat tesznek a természetes alapú darabok. A célszerűen műanyagból készülő sportruházat, esőkabátok stb. esetén törekedjünk a minél kímélőbb mosási és szárítási funkciók alkalmazására, mint a rövidebb programok és alacsonyabb fordulatszámú centrifuga használata, valamint a telipakolt mosógéppel csökkenthető a súrlódás következtében leváló mikroszálak mennyisége.
A tömegközlekedéssel és az autómegosztás alkalmazásával nem csak a légszennyezéshez hozzájáruló károsanyag-kibocsátás csökkenthető, de a gumiabroncsok kopása során keletkező nagy mennyiségű mikroműanyag koncentrációja is leredukálható. Ezen kívül pénztárcabarát megoldás is a mindennapi közlekedésre.
Kerüljük a mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumokat, inkább válasszunk természetes alternatívákat! Az USA-ban mára alapból tilos a mikrogyöngyök kozmetikai célra történő felhasználása és az EU esetén is nyújtottak már be erre a célra javaslatot. Szerencsére mára egyre több kozmetikai termékeket gyártó cég kezdi felismerni a problémát és igyekszik természetes alternatívákkal kiváltani a mikrogyöngyök alkalmazását.
3. ábra Mikrogyöngyök (forrás: http://interlaker.org/en/news/2019/mikroplastik-v-vode-vreden-ili-net-/)
Mit tesz az IMSYS Kft. a mikroműanyagok mennyiségének csökkentése érdekében?
Az Imsys Kft. számos környezetvédelmi tevékenységi területe közül az egyik a műanyagok vizsgálata, amely a jászberényi telephelyű Anyagvizsgáló Laboratóriumban működik. Korszerű vizsgálóberendezéseink között szerepel egy Fourier-transzformációs infravörös spektroszkóp (FTIR), valamint az idei évben kerül beszerzésre egy Raman-mikroszkóp is. Ezen mérőeszközök segítségével lehetőségünk adódik a környezetben és az élelmiszerekben előforduló mikroműanyagok minőségi és mennyiségi vizsgálatára, illetve különböző anyagrendszerekből (pl. felszíni vizek) vételezett minták elemzésére is. Segítségükkel meg tudjuk állapítani adott környezeti minták (talajok, vizek, stb.) vagy akár élelmiszerek szennyezettségi fokát, valamint hogy pontosan milyen típusú mikroműanyagokat tartalmaznak, és ezek alapján következtetni tudunk arra is, hogy honnan kerülhettek oda. A védekezés egyik legfontosabb eszköze mindig a probléma pontos feltárása, az okok megkeresése.
Sorozatunk következő részében ezek az eljárások kerülnek részletesebben bemutatásra, kicsit tudományosabb megközelítésben.
Felhasznált források:
Borítókép forrása: https://cdn.pixabay.com/photo/2012/12/05/15/27/tar-68772_960_720.jpg
https://www.zoldbolt.hu/magazin/tegyel-te-is-a-mikromuanyag-szennyezes-ellen
https://zoldneklennijo.hu/mikromuanyag-elkerulhetetlen/
https://orbmedia.org/stories/Invisibles_plastics/
Alla Katsnelson: News Feature: Microplastics present pollution puzzle. Proc Natl Acad Sci USA., 112(18), 5547–5549 (2015), doi: 10.1073/pnas.1504135112
https://hu.lush.com/article/gyongyot-halak-ele-mikromuanyagok-termeszetes-alternativai
