+36 1 430 0014 imsys@imsys.hu

Egy gazdasági közösség fejlettségét és teljesítményét gazdasági mutatókkal lehet a legérthetőbben kifejezni. Az utóbbi években a pénzügyi szemléletű gazdasági mutatók mellett megjelentek az alternatív mutatók, melyek a gazdasági teljesítményt nem pénzben, hanem valami más, összehasonlításra alkalmas mértékegységben fejezik ki, nagyobb súllyal figyelembe véve a társadalmi és környezeti jólét szempontjait. Ezek az alternatív mutatók az alábbiak:

  • Emberi Fejlődés Indexe (HDI)
  • Környezeti Teljesítmény Indexe (EPI)
  • Éghajlatvédelmi Teljesítmény mutató (CCPI)
  • Nemenkénti Egyenlőtlenségi Index (GDI)
  • Boldog Bolygó Index (HPI)
  • Ökológiai Lábnyom (EFP)

Az említett alternatív mutatók közül az ökológiai lábnyom a legelterjedtebb és legszemléletesebb mutató, melyet William Rees és Mathis Wackernagel fejlesztett ki és publikált 1996-ban. Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett milyen mennyiségű termékeny földterületre és vízre van szüksége az adott emberi populációnak az erőforrás-fogyasztási szükségletei fenntartásához és a termelt hulladék feldolgozásához, ugyanakkor nem veszi figyelembe a szociális tényezőket és az emberek elégedettségét. A lábnyom kiszámítható egyetlen emberre, egy csoportra, régiókra, országokra, vagy akár a Föld egész népességére, vagyis mikro- és makroszintű mutatóként is alkalmazható. Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár/fő (gha/fő), számításának menete a következő:

  1. A vizsgálandó populáció népességének meghatározása.
  2. A népesség átlagfogyasztásának becslése statisztikai adatok alapján a következő fogyasztási-felhasználási cikkekre: élelmiszer, lakás, közlekedés, fogyasztási javak, szolgáltatások. Részletes elemzés esetén a felsorolt csoportok részekre bontása szükséges.
  3. A kapott eredmények korrigálása a kereskedelemmel (termelés + export – import).
  4. Egy termék előállításához szükséges földterület nagyságának meghatározása földhasználati kategóriánként. A földhasználati kategóriák az alábbiak:
    a. fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid kibocsátás
    b. beépített földterület
    c. termőföld
    d. legelőterület
    e. erdőgazdaság
    f. halászati termékek
    g. nukleáris energia
  5. A különböző minőségű földterületek miatt a terület átváltása a világátlag termelékenységű területegységbe, vagyis globális hektárba (gha).
  6. Az eredmény elosztása a vizsgált népesség számával.

Az egy főre eső ökológiai lábnyom világátlaga 2,7 gha/fő körüli, míg a Föld biológiai kapacitása csupán átlagosan 1,8 gha/fő. A cél az, hogy az ökológiai lábnyomunk ne legyen nagyobb az eltartásunkhoz szükséges biológiai kapacitásnál. Magyarország ökológiai lábnyoma 3,2 gha (2006), míg ökológiai kapacitása csupán 2,6 gha, mely azt jelenti, hogy egy adott év októberének végére elfogyasztjuk a rendelkezésre álló erőforrásainkat. Ezt a napot hívják a ?Túllövés Napjának? (Overshoot Day). Az európai átlaghoz és a világátlaghoz képest is a hazai erőforrás-felhasználás jónak mondható, ugyanis az egész bolygó lakossága már átlagosan szeptember végén eléri a túlfogyasztás napját. Ahogy a Föld népessége gyarapszik és fogyasztása nő, évről-évre korábban érjük el ezt a kritikus napot. 2017-ben már augusztus 2-án elfogyasztottuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az ökológiai lábnyom nagyságát tekintve az Egyesült Arab Emírségek a legmagasabb fogyasztású ország 10,3 globális hektár/fő lábnyommal, míg Haiti a legkisebb, ahol egy főre 0,5 gha/fő jut.
Az alternatív gazdasági mutatók kiválóan szemléltetik, hogy mely területeken szükséges környezetvédelmi és életminőség-javítási intézkedéseket eszközölni annak érdekében, hogy az erőforrás fogyasztásunk és a kibocsátásaink csökkenjenek.

Kalkulátorok többek között az alábbi linkeken érhetők el:

  • Ökológiai lábnyom: http://www.footprintcalculator.org/
  • Karbon lábnyom: www.carbonfootprint.com
  • Vízlábnyom: http://waterfootprint.org/en/

Források:

  • European Environmental Agency ? Ecological footprint of European countries (2015) https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/indicators/ecological-footprint-of-european-countries/ecological-footprint-of-european-countries-2 (2018.04.12)
  • https://www.footprintnetwork.org/our-work/ecological-footprint/ (2018.04.12)
  • Szigeti Cecília (2011) ? Alternatív mutatók, jólét és fenntarthatóság Magyarországon. Polgári Szemle 2011, 7. évfolyam, 3. szám
  • Szigeti Cecília (2011) ? Környezetmenedzsment. Széchenyi István Egyetem, Győr
Megosztás