Az utóbbi években a pénzügyi szemléletű gazdasági mutatók mellett megjelentek az alternatív mutatók, melyek a gazdasági teljesítményt nem pénzben, hanem valami más, összehasonlításra alkalmas mértékegységben fejezik ki, nagyobb súllyal figyelembe véve a társadalmi és környezeti jólét szempontjait.
Másik cikkünkben az ökológiai lábnyomot ismertettük, most az ökológiai lábnyomnál egyszerűbben számolható szén (karbon)- és víz lábnyomról írunk cikkünkben.
A karbon lábnyom az egyes tevékenységekkel (pl. emberi életmód, termékek gyártása, vállalati tevékenység) járó szén-dioxid kibocsátás nagyságát méri szén-dioxid-egyenértékben (CO2e) kifejezve. A karbon lábnyom valójában nem csak a szén-dioxid, hanem az összes üvegházhatású gáz (metán, dinitrogén-oxid, F-gázok, stb.) kibocsátását magában foglalja. A karbon lábnyomot a szállítás és az energia-felhasználás erőteljesen befolyásolja. Ezt mutatja az is, hogy az ökológiai lábnyom nagysága a XX. század közepe óta két és félszeresére emelkedett, míg a szén lábnyom több mint tízszeresére nőtt.
A vízlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetett és közvetlen vízfelhasználást igényel egy adott népesség eltartása vagy egy termék előállítása. Mértékegysége jellemzően a liter. A vízlábnyom közvetlen és közvetett lábnyomból áll. Közvetlen vízlábnyomnak nevezzük a termelőnél vagy fogyasztónál megjelenő vízfogyasztást, közvetettnek az értékesítési lánc vízfelhasználását. A vízlábnyom kék-, zöld- és szürkevízből tevődik össze. A kékvíz a termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált felszíni- és felszín alatti víz, a zöldvíz a földben nedvességként tárolt csapadékvíz, míg a szürkevíz az a szennyezett vízmennyiség, amely a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban keletkezik. Az egyes országok külső és belső vízlábnyommal is rendelkeznek. Belső vízlábnyomnak hívjuk a hazai forrásokból nyert vízmennyiséget, külsőnek pedig azt a vízmennyiséget nevezzük, amely az importált termékek gyártásakor és szállításakor került felhasználásra. A legnagyobb vízlábnyoma az Amerikai Egyesült Államoknak van (2483 m3/fő), míg Magyarország vízlábnyoma ?csupán? 789 m3/fő.
Az alternatív gazdasági mutatók kiválóan szemléltetik, hogy mely területeken szükséges környezetvédelmi és életminőség-javítási intézkedéseket eszközölni annak érdekében, hogy az erőforrás fogyasztásunk és a kibocsátásaink csökkenjenek.
Kalkulátorok többek között az alábbi linkeken érhetők el:
- Ökológiai lábnyom: http://www.footprintcalculator.org/
- Karbon lábnyom: www.carbonfootprint.com
- Vízlábnyom: http://waterfootprint.org/en/
Források:
- European Environmental Agency ? Ecological footprint of European countries (2015) https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/indicators/ecological-footprint-of-european-countries/ecological-footprint-of-european-countries-2 (2018.04.12)
- https://www.footprintnetwork.org/our-work/ecological-footprint/ (2018.04.12)
- Szigeti Cecília (2011) ? Alternatív mutatók, jólét és fenntarthatóság Magyarországon. Polgári Szemle 2011, 7. évfolyam, 3. szám
- Szigeti Cecília (2011) ? Környezetmenedzsment. Széchenyi István Egyetem, Győr