+36 1 430 0014 imsys@imsys.hu

A zaj, mint megfoghatatlan fogalom:

A zaj egy relatív fogalom, különböző emberek számára mást-mást jelent. Gondoljunk egy motorosra, aki élvezettel hallgatja a motorja hangját motorozás közben, miközben egy üdülő övezetben vág át, az ott pihenőket feltehetően zavarja a bőgő motor zaja. Maradva a motorok zajánál, egy szerelő számára információt hordoz, egy kattogó vagy oda nem illő zaj, ebből következtetve milyen alkatrész szorul cserére, és romlott el.

A zaj élettanilag minden olyan hang, mely egészségünkre káros, vagy kellemetlen, zavaró érzést kelt bennünk. A zaj intenzitásától függően, különböző hatást fejt ki az emberi szervezetre. Az alacsony intenzitású zajok negatív hatással vannak a koncentrációra, zavarják a pihenést, rontják a kedélyállapotot. Az erősebb hangok hatására megváltozik a vérkeringés, szűkülnek az erek, megemelkedik a vérnyomás és a pulzus. A nagy intenzitású zajok a fentieken kívül már a hallószervre is káros hatással vannak.

A zaj főbb hatásait az alábbi csoportokba foglalhatjuk:

  • A halláskárosodás tulajdonképpen a hallásküszöb időszakos vagy végleges megemelkedése, azaz az erős hangok okozta nagyobb igénybevétel az érzékelősejtek kifáradásához vezet. Végletes esetben ezek a sejtek a hirtelen és erős hang hatására részlegesen elpusztulhatnak.
  • A zaj hat a beszéd érthetőségére, figyelmünkre a beszélgetés vagy előadás során. Ha zajban kell beszélnünk, korlátozva érezzük magunkat, önkéntelenül küzdünk a láthatatlan gát ellen, felemeljük a hangunkat, ingerültebbek leszünk.
  • A zajnak alvászavaró hatása is van. Zajban nehezebben alszunk el, felébredünk, illetve nyugtalanul alszunk. Mérhető az alvás fázisainak megzavarása, ébredés után fáradtabbnak érezzük magunkat.

A zajosságérzet is mindennapi tapasztalatunk. Gyakori a megszokás, de vannak zajok, amiket mindig zavarónak érzünk. Azok a zajok is fárasztanak, amelyeket tudatosan nem fogunk fel, ill. csak akkor figyelünk fel rájuk, amikor elhallgatnak. Komfortérzetünket befolyásolják, nem tudunk feloldódni, kikapcsolni. Ugyanakkor vannak hangok, amelyeket pihentetőnek érzünk (a természet hangjai: vízesés, levélzizegés, madárfütty stb.), továbbá használunk bizonyos hangokat függönyként a zajok ellen (pl. háttérzene).

További hatások figyelhetők meg bizonyos testi és lelki folyamatokban (vérnyomás, légzésszám, feszültség stb.), az ember munkájában, teljesítményében, a figyelem vándorlásában, azaz hatása van a zajnak mindennapi életünkre az emberi magatartás és egymás-mellett élés zajainak következtében.

Munkahelyi zaj okozta veszélyek:

A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerint minden munkáltató köteles legalább becsléssel, szükség esetén pedig méréssel is meghatározni azt a zajszintet, melynek a munkavállalók ki vannak téve. 

Zajmérést az alábbi esetekben kell végezni:
  • új munkahely létesítése, új munkaeszköz üzembe helyezése
  • a meglévő munkahely esetében a munkaeszköz átalakításakor, vagy új helyre történő telepítésekor
  • új munkakör kialakításakor
  • a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásakor
A rendelet háromféle határértéket állapít meg:

A napi zajexpozíció azt határozza meg, hogy a napi 8 órás munkaidő alatt átlagosan milyen erősségű zaj éri a munkavállalót. A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke pedig az a legerősebb zajszint, mely előfordulhat a munkavégzés alatt.

  1. zajexpozíciós határérték
    napi zajexpozíció szintje: átlagban 87 dB
    pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 140 dB
  1. felső beavatkozási határérték
    napi zajexpozíció szintje: átlagban 85 dB
    pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 137 dB
  1. alsó beavatkozási határérték
    napi zajexpozíció szintje: 80 dB
    pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 135 dB
Felső, és/vagy zajexpozíciós beavatkozási határértéket elérő, meghaladó körülmények:

A jellemző munkafázisok során, a 8 órára vonatkoztatott zaj expozíciójának mértéke eléri és/vagy meghaladja a felső, illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértéket, ezáltal zajvédelmi intézkedés szükséges. Ha a zajexpozíció eléri, vagy meghaladja a felső beavatkozási határértékeket, akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédő eszközt a munkáltató által előírt módon viselni.

Alsó beavatkozási határértéket meghaladó körülmények:

A jellemző munkafázisok során, a 8 órára vonatkoztatott zaj expozíciójának mértéke meghaladja az alsó beavatkozási határértéket, ezáltal zajvédelmi intézkedés szükséges. Ha a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértékeket, de nem lépi túl a felső beavatkozási értéket, akkor a munkáltató egyéni hallásvédő eszközt biztosít a munkavállaló részére (használatáról a dolgozó dönthet).

Alsó beavatkozási határértéket (Lex8h < 80 dB(A)) nem meghaladó zajexpozíció esetén zajvédelmi beavatkozás nem szükséges.

Az IMSYS Kft. zaj mérőcsoportja vállalja műszeres zajméréssel a munkahelyi zajexpozíció meghatározását, a munka és tűzvédelmi ágazatunkban dolgozó kollégák pedig segítenek az egyéni hallásvédő eszközök kiválasztásában, amennyiben szükséges. Ha munkahelyi zajméréssel kapcsolatban érdeklődik, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot, az elérhetőségek egyikén.

Kövessen minket!

 

Megosztás