A kerti tavak titkai
Az otthonunk kertje egyedülálló, árulkodik tulajdonosáról és annak igényeiről. Nyáron aki csak megteheti a kertben tölti az idejét, és kertészkedés mellett egyre többen alakítottak ki kerti tavakat. A kisebb vagy nagyobb méretű tavak különböző növényekkel, illetve halakkal benépesítve, felélénkítik a kertek flóráját és faunáját. A tó közelében megváltozik a mikroklíma, a levegő páradúsabb lesz, és beindulnak enyhe légmozgások is. A vízfelület közelsége ránk, emberekre is pozitív fiziológiai és mentális hatásokat gyakorol. Nem csoda tehát, hogy egy gondozott kerti tó mellett szívesen üldögélünk.
A kerti tavak gondozása azonban szakértői segítséget igényel, de legalábbis minden tekintetben ismernünk kell a tó állat- és növényvilágát, azok igényeit, és a töltésre használt víz meghatározó paramétereit. Tévhit csupán, hogy a betelepített növények és kavicsréteg elvégez helyettünk minden munkát. Minden esetben szükség van gondozásra, és alkalmanként vegyszeres kezelésekre is. A tavakkal kapcsolatos munkák részben idényjellegűek (pl. téliesítés, tavaszi feltöltés), ugyanakkor vannak, amelyeket rendszeresen el kell végezni.
A rendszeresen végzett munkák közül a vízkészlet pótlása talán a legfontosabb, gyakran ezt ivóvízzel, esetleg kútvízzel teszik meg. Magyarországon az ivóvíz kitűnő minőségű, azonban a tulajdonos is felelős ennek a minőségnek a megtartásáért. (Ezzel kapcsolatban lásd korábbi cikkünket az ivóvízről.) Előfordulhatnak a hálózat hibájából eredő nehézfém szennyezések, illetve mikrobiológiai szennyezések, emellett pedig nitritképződés is, melyek közül mindegyik káros hatást gyakorol a kerti tavak élővilágára. Kifejezetten fontos megemlíteni az ólmot, mint nehézfémet, amely főleg kisgyermekekre veszélyes.
Kútvizet a tóba?
Előkezelés nélkül a fúrt kutak vize nem feltétlenül alkalmas a tó vizének utánpótlására. Éppen ezért javasolt egy tájékoztató mérés elvégzése minden nagyobb feltöltés előtt. A magyar kútvíz egy része magas vas- vagy mangántartalmú, illetve szulfidokat, szulfátokat tartalmaz.
A tó vízminősége kulcsfontosságú ahhoz, hogy a benne élő növények és állatok megfelelő körülmények között élhessenek, szaporodhassanak. Mivel minden egyes faj igénye más és más, érdemes a kiválasztás során erre is tekintettel lenni, valamint rendszeresen méretni a különböző minőségi paramétereket.
A tó vízminőségét meghatározó legfontosabb paraméterek a következők:
- Kémhatás (pH)
- Kémiai, illetve biológiai oxigénigény
- Oxigéntartalom
- Tisztaság (zavarosság, oldott anyagok, lebegőanyag tartalom)
- Tápanyagok és nyomelemek
A pH érték sajnos az élőszervezetek miatt gyakran lúgos (pH> 7) tartományban található, mely magas oxigén- és szervesanyag tartalom mellett kedvez az algák szaporodásának. Beindulnak az anaerob lebontási folyamatok, a víz zavarossá válik. Ennek eredménye az eutorfizáció, mely a tó pusztulásához vezet. A kémiai és biológiai oxigénigény és ennek változása a vízben található szerves szennyezőanyagok mennyiségére enged következtetni. Ezek a szennyezők legtöbbször a halak etetőanyagai, elhalt növényi részek, falevelek és ágak lehetnek.
Gyakran olvashatunk arról, hogy bizonyos élősködő fajok elszaporodása réz-szulfát oldat adagolásával megelőzhető. Azonban ennek mennyiségét az ott élő növények és állatok igényeihez kell igazítani. Érdemes tehát már a szezon előtt átgondolni a feladatokat, megismerkedni a kerti tó igényeivel, szakszerűen megválasztani a benne élő növényeket és állatokat.
A vízminőség meghatározását az IMSYS Kft. akkreditált laboratóriuma szakszerűen elvégzi Ön vagy kertépítője helyett. Elemzéseink segítségével a legfontosabb és leggyakoribb szervetlen anionok (fluorid, klorid, nitrit, nitrát, szulfát, szulfid, foszfát) mennyisége meghatározható. Ezen felül a vízben oldott kationok és nyomelemek túlnyomó többsége is. Keresse szakértőinket bizalommal!
KapcsolatKövessen minket!
