+36 1 430 0014 imsys@imsys.hu

Minden nap látjuk a klímaváltozás növekvő hatását. Az ellene való küzdelem elengedhetetlen Európa és a világ jövője szempontjából. 2019-ben az EU vezetői támogatták azt a célkitűzést, hogy 2050-re elérjék a karbonsemlegességet (klímasemlegesség) az Európai Unióban. 2021-ben az Európai Tanács elfogadta az európai klímarendelettel kapcsolatban első olvasatban kialakított álláspontját, és ezzel lezárta az elfogadási eljárást, továbbá jogszabályban rögzítette azt a célt a 2050-re kitűzött célt.

Íme 5 tény, amelyet érdemes tudni az EU klímasemlegességgel kapcsolatos ambícióiról:

1. A klímasemlegesség kevesebb kibocsátást jelent és több abszorbálást

Amikor az éghajlatváltozás elleni küzdelemről beszélünk, mindig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére utalunk, de nem csak erről van szó. A „klímasemlegessé” válás nem csak azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, de a fennmaradó kibocsátások kompenzálását is. Így érhető el a nettó nulla kibocsátási mérleg. Ez történhet szénmegkötéssel, azaz a szén eltávolításával a légkörből, vagy kiegyenlítő intézkedések révén, amelyek jellemzően klíma-orientált projektek támogatásával járnak.

Kevesebb kibocsátás

Minden gazdasági ágazatnak szükséges hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Például az iparnak folytatnia kell a korszerűsítést és a kevesebb szennyezést. A légi és tengeri ágazatnak, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának leggyorsabban növekvő forrása, energiahatékonyabbá kell válnia, és át kell állnia az alternatív, zöldebb üzemanyagok használata felé.

Az energiaigényes iparágak kibocsátásának csökkentése érdekében az EU kibocsátási-kereskedelmi rendszert hozott létre. Az EU ETS a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek piaca, amely meghatározza az erőművek, az ipari üzemek és a légitársaságok által a légkörbe bocsátható kibocsátások mennyiségét. Az engedélyszinteket fokozatosan csökkentik a részt vevő iparágak kibocsátásának csökkentése érdekében.

Mi, mint fogyasztók, magatartásunkkal és választásainkkal is csökkenthetjük környezeti lábnyomunkat.

Többet megkötni

A csökkentések ellenére egyes kibocsátások elkerülhetetlenek lesznek, tehát hogyan lehet semlegesíteni a fennmaradó kibocsátásokat? Az óceánok és a talaj egyaránt megköti a légkör szén-dioxidját, de az erdők jelentik a leghatékonyabb módszert a változás elérésére. Az uniós erdők az EU összes üvegházhatású gáz kibocsátásának közel 10%-át adszorbeálják évente. A természetes ökoszisztémákat, amelyek képesek több szenet felvenni, mint amennyit kibocsátanak „szénelnyelőknek” (carbon sinks) nevezzük. Az óceánok, a talaj és az erdők védelmére irányuló intézkedések létfontosságúak a kibocsátások elnyeléséhez.

2. A Zöld Megállapodás (Green Deal) új, viszont az EU éghajlat változási intézkedése nem az

2019 decemberében az Európai Bizottság kihirdette az Európai Zöld Megállapodást mint stratégiát, amely révén az EU 2050-re elérheti az klímasemlegességet. Az EU vezetői üdvözölték ezt a bizottsági kezdeményezést, támogatva a 2050-re vonatkozó klímasemleges EU célkitűzést. A cél az, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális veszélyének kezelése közben az EU a gazdasági növekedést jobb munkahelyek teremtése és az emberek jólétének javítása érdekében folytatja.

A „Green Deal” olyan intézkedéseket tartalmaz, mint:
  • olyan beruházások támogatása, amely környezetbarát technológiákat alkalmaz
  • az innováció támogatása
  • a tisztább közlekedési formák fejlesztésének elősegítése
  • az energiaszektor dekarbonizálása
  • az épületek energiahatékonyabbá tétele
  • nemzetközi szintű együttműködés és a színvonal javításán szerte a világon

Alapvető fontosságú, hogy az EU klímasemlegesség törvénye, a Zöld Megállapodás részeként, rögzítse a 2050-es célkitűzést az uniós jogszabályokban. Míg a Zöld Megállapodás átfogó ütemtervet határoz meg az klímasemlegesség elérését célzó átalakító politikákról, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések már régóta szerepelnek az EU napirendjén.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

2008-ban az EU vezetői megállapodtak abban, hogy 2020-ig az EU 20%-kal csökkenti üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ezt a célt három évvel az ütemterv előtt elérték. 2014-ben a vezetők támogatták azt a célkitűzést, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátást. 2020 decemberében az Európai Tanács megállapodott abban, hogy fokozza az EU ambícióit. A vezetők kötelező érvényű uniós célkitűzést fogalmaztak meg: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig történő nettó legalább 55%-os csökkentését kell elérniük 2030-ig 1990-hez képest. A cél az, hogy a 2021–2027 közötti teljes költségvetés 30% -át az éghajlatváltozás és annak hatásai kezelésére fordítsa.

Az éghajlati fellépés finanszírozása

Az EU bizonyította elhatározását az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, amikor 2014 és 2020 között teljes költségvetésének 20%-át olyan műveletek finanszírozására fordította, amelyek hozzájárultak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. Továbbá még ambiciózusabbak kívánnak lenni, miután az uniós vezetők 2020 júliusában megállapodtak arról, hogy ezt a számot a 2021–2027 közötti uniós költségvetés és a helyreállítási terv finanszírozásának legalább 30%-ára emelik.

A globális erőfeszítések támogatása

Az Unió tagállamai a világ legnagyobb klímafinanszírozási szolgáltatói. Teljes hozzájárulásuk, 2019-ben 21,9 milliárd eurót tett ki, sikeresen átcsoportosították az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos kezdeményezéseket a fejlődő országokba.

3. A klímasemlegesség nem csak a környezetvédelmi politikáról szól, hanem életünk minden aspektusáról

Az újdonság az EU klímasemlegességi célkitűzésében és a Zöld Megállapodásban az, hogy fellépést igényelnek a gazdaság minden szektorától, és integrálják az éghajlati és környezeti szempontokat az EU összes szakpolitikai területére. Ez az úgynevezett klímaérvényesítés. Különösen az energetikai ágazat igényel jelentős átalakulást. Az energiafelhasználás és -termelés felelős az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának 75%-áért. Az energiatermelés és -felhasználás jelenleg az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának 75%-áért felelős. Életünk minden aspektusának része, a házunktól az elektromos készülékeinktől az utazásig és a gyártási módszerekig. A zöldebb gazdaság felé történő elmozdulás a nettó nulla kibocsátású társadalomba való áttérés egyik fő eleme, és minden területen fellépést igényel. Például:

  • épületeinket fel kell újítani, hogy energiahatékonyabbak legyenek
  • a közúti, légi és tengeri utazásoknak drasztikusan környezetbarátabbá kell válnia
  • élelmiszer termelésünknek, amely túl gyakran támaszkodik a levegőt, a talajt, a vizet és az élővilágot károsító növényvédőszerekre és műtrágyákra, környezetbarátabbá kell válnia
  • szén-dioxid kibocsátásaink, például az erdők, pusztulásának a tendenciáját meg kell fordítani, többek között az erdők fenntarthatóbb kezelésével
  • elő kell segíteni olyan a beruházásokat és projekteket, amelyek egyre inkább a fenntarthatóak és éghajlatbarátok
  • az áruk/termékek gyártásának módjainak alkalmazkodnia kell egy körforgásos gazdaság modelljéhez, ahol például a textíliákat, az építőanyagokat és az elektronikát újrahasznosítják vagy újrafelhasználják az elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentése érdekében

Létfontosságú, hogy az uniós polgárok és az érdekelt felek szerepet játsszanak és beleszólhassanak az klímasemlegességre való áttérés megvalósításába, ezért foglalja magában az EU Zöld Megállapodása az Európai Klíma Paktumot. A paktum célja az egyének, közösségek és szervezetek közötti elkötelezettség és együttműködés elősegítése, amely arra ösztönzi az embereket, hogy vállaljanak konkrét intézkedéseket saját üvegházhatású gázok kibocsátásuk csökkentése érdekében.

4. A zöldebb Európa befogadóbb Európa

Az klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása egyes tagállamok és régiók számára nagyobb kihívást jelent, mint mások számára. Például egyesek jobban függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, vagy szén-dioxid intenzív iparuk van, amelyek jelentős számú embert foglalkoztatnak. Az EU bevezette a „Just Transition Mechanism”-t (igazságos átmeneti mechanizmust), hogy támogatást nyújtson azoknak a régióknak, amelyekhez nagyobb beruházásokra lesz szükség a célok eléréséhez. A Just Transition Mechanism várhatóan több mint 100 milliárd eurót fog adni a klímasemlegesség felé történő átmenet támogatására 2050-ig.

A mechanizmus három területet céloz meg:
  • Az átmenet által leginkább veszélyeztetett emberek és közösségek: megkönnyítik a munkalehetőségeket és átképzést kínálnak, miközben javítják az energiahatékony lakhatást és küzdenek az energiaszegénység ellen.
  • A szén-dioxid intenzív iparágak vállalkozások támogatása: elősegítik az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiára való áttérést a befektetések számára, kölcsönöket és pénzügyi támogatást nyújtanak, miközben befektetnek a kutatásba és az innovációba, valamint új cégek létrehozásába is.
  • Azok a tagállamok vagy régiók, amelyek nagymértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól: új zöld munkahelyekbe, fenntartható tömegközlekedésbe, megújuló energiahordozókba, digitális csatlakozásba és tiszta energia infrastruktúrába fektetnek be.

5. Az EU éghajlati ambíciói alakítják a globális fellépést

Az EU-nak több mint 450 millió lakosa van. A klímaváltozás azonban a bolygónkon élő 7,5 milliárd ember mindegyikét érinti, és nem tesz különbséget a határok között. Ezért az EU eltökélt szándéka, hogy álláspontját felhasználva globális fellépést tegyen a klímaváltozással szemben.

Európa lesz az első kontinens, amely eléri a nettó nulla kibocsátási mérleget

Az klímasemlegessé válással Európa lesz az első kontinens, amely eléri a nettó nulla kibocsátási egyensúlyt. Ezen ambiciózus céljai példamutatásként szolgálnak az EU-n kívüli országok számára. Az EU a globális partnerekkel együttműködve ösztönözte és megerősítette az éghajlattal kapcsolatos nemzetközi elkötelezettséget. Kulcsfontosságú volt a környezetvédelmi szempontból meghatározó nemzetközi megállapodások – az ENSZ Éghajlati Egyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv és a Párizsi Megállapodás – megtárgyalásában és fenntartásában, és továbbra is támogatja az említett megállapodások által képviselt célokat és törekvéseket.

Az EU fellépései azonban nem csupán a példamutatásról szólnak. Kétoldalú alapon működik együtt az országokkal, például klímazáradékok beépítésével a kereskedelmi megállapodások tárgyalásába. Az Unió megosztja tapasztalatait, és sürgeti partnereit, hogy tegyenek határozott lépéseket a globális felmelegedés ellen. Emellett finanszírozza a fejlődő országok erőfeszítéseit az éghajlatváltozás kezelésére és annak hatásainak megválaszolására. Az EU gazdasága számára fontos, hogy a klímasemlegesség célkitűzését az EU versenyképességének megőrzésével érjék el. Ez magába foglalja a hatékony intézkedések kidolgozását, hogy megvédje a versenyhátránytól a többi országgal szemben, azokat, amelyek nem rendelkeznek ilyen ambiciózus klímapolitikával. Ebből a célból a Bizottság egy WTO-kompatibilis szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmust kíván javasolni az Európai Zöld Megállapodás részeként, amelyet benyújtásakor az EU tagállamai megvitatnak a Tanácsban.

Az éghajlat-semlegesség már nem választás kérdése, kétségkívül szükségszerűség.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, 2020 július
Forrás: https:www.consilium.europa.eu/en/5-facts-eu-climate-neutrality/

Amennyiben további kérdése van a klímasemlegesség vagy a környezetvédelem témakörével kapcsolatban, forduljon bizalommal környezetvédelmi üzletágunkhoz, valamint az  üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében segítséget tud nyújtani az ÜHG üzletágunk.

Kövessen minket!

 

Megosztás