A környezetvédelmi adatszolgáltatás minden környezethasználó számára hatósági kötelezettség, azonban az ehhez szükséges rendszerek használata némi felkészültséget igényel. Ebben segít Marsovszki Izabellának, az IMSYS kármentesítési tanácsadójának „Környezetvédelmi adatszolgáltatások és az azt biztosító rendszerek” című előadása, amely a Környezet, Egészség, Biztonság (EHS) Nemzetközi Szimpóziumon hangzott el, amelynek összefoglalóját örömmel osztjuk meg.
A környezetvédelmi adatszolgáltatás alapjai
A környezetvédelmi adatszolgáltatásról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 50. §-a rendelkezik, amelyben kifejtésre kerül, hogy a környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt – jogszabályban meghatározott módon – mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettségeket elektronikus úton például, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben, illetve a Vizek keret portálon keresztül lehet teljesíteni.
A 78/2007 (IV.24.) Korm. rendeletben van néhány fogalom, amelyek szükségesek az elektronikus kötelezettségek teljesítéséhez.
Környezetvédelmi objektumnak nevezzük az olyan területet, helyhez kötött létesítményt, tárgyat, építményt, illetve engedély-, bejelentés-, vagy nyilvántartásba vetél-köteles tevékenység végzésének helyét, amellyel összefüggésben az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez (a továbbiakban: OKIR) kapcsolódóan környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárást folytatnak le, vagy amellyel kapcsolatban az ügyfél környezetvédelmi adatszolgáltatást teljesít.
A környezetvédelmi azonosító adatnak két típusa van, a környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ), illetve a környezetvédelmi területi jel (KTJ), amely biztosítja a környezetvédelmi ügyfelek, illetve környezetvédelmi objektumok egyedi azonosítását.
A környezetvédelmi adatszolgáltatást biztosító rendszerek
OKIRkapu
2020. január 1-től a környezetvédelmi adatszolgáltatás felülete az ÁNYK rendszer helyett az OKIRkapu lett. (A váltásról itt írtunk bővebben). Az új rendszer előnyei közé tartozik, hogy az ÁNYK-ban leadott meghatalmazások benne maradtak a rendszerben, illetve a már beküldött adatszolgáltatások elérhetőek és másolhatók. Valamint az ellenőrzés funkció is hatékonyabb és áttekinthetőbb lett.
Hátrány ugyanakkor, hogy vannak kötelezően kitöltendő mezők, és addig nem engedi menteni a munkafolyamatot a program, amíg ezek közül nincs mindegyik kitöltve. Emellett csak az adatcsomagok egyes részei másolhatók, illetve 10 perc inaktivitás után a program automatikusan kiléptet a rendszerből.
Vizek keret portál
A Vizek keret portál egy olyan informatikai rendszer, amely elektronikus támogatást nyújt a vízjogi feladatok ügyintézéséhez. A felületre belépve két lehetőség közül lehet választani: előszűrő-tervezői támogatás, illetve adatgyűjtő-hatósági eljárások opció. Az utóbbira kattintva egyből felajánlja a portál a bejelentkezést a VIZEK alkalmazásba, amelyet Ügyfélkapu-s azonosítás segítségével tehetünk meg. Belépve az Ügyintézés opción belül az Új ügy menüpontban van lehetőség a ’Vízjogi és Vízvédelmi Hatósági Eljárás’-hoz kapcsolódó ügymeneteket lefolytatni. Használata előtt korábbi cikkünket érdemes elolvasni, ami ide kattintva érhető el.
A környezetvédelmi adatszolgáltatások típusai
FAVI
Az OKIRkapuba történő bejelentkezést követően választhatjuk ki a teljesítendő adatszolgáltatás típusát: a KAR alapnyilvántartást, a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést, a felszíni víz, a felszín alatti víz, a hulladékgazdálkodás és a PRTR kibocsátás regiszter bejelentést. Az alábbiakban részletesen a felszín alatti víz, vagyis FAVI bevallás került bemutatásra. A FAVI bevallásnak 3 típusa van: a FAVI-ENG, FAVI-MIR és a FAVI-KÁRINFO.
A FAVI-ENG az engedélyköteles tevékenységek adatszolgáltatása. A FAVI-MIR a környezethasználati monitoringhoz kapcsolódóan a monitoring rendszer adatait, valamint a mintavételi és laboreredményeket tartalmazó adatszolgáltatás. A FAVI-KÁRINFO pedig a tényfeltárás előtti, utáni, valamint a műszaki beavatkozás utáni adatlapokat tartalmazza.
Vízkészletjárulék (VKJ)
Vízkészletünk nem egyenletes mértékben áll a rendelkezésünkre, így felhasználása csak szabályozott formában történhet. Az ezzel kapcsolatos társadalmi ráfordítások megtérüléséhez jogszabályban meghatározott díjat kell fizetniük a felhasználóknak. Vízkészletjárulék bevallás szempontjából megkülönböztetünk nagyfogyasztókat és üzemi fogyasztókat, valamint kisfogyasztó, és időszakos vízfelhasználókat. Az előbbieknek negyedéves, az utóbbiaknak éves bevallási kötelezettségük van.
A VKJ kiszámítására a következő képlet alkalmazható:
VKJ=V * A * m * t * g, ahol
A = alapjárulék
V= a bevalláshoz kalkulált mennyiség
M = mértségi szorzó
T= a víztest állapota, minősége és vízkészlet jellege alapján
G= gazdasági szorzó pl. R11 = rétegvíz, I. osztály, gyógyászati célú
A VKJ bevallást a Vizek keret portálon keresztül lehet teljesíteni, az egyéb engedélyből fakadó kötelezettség teljesítése ügytípus kiválasztásával. A VKJ bevallással kapcsolatban itt találhat bővebb információt.
OSAP és VH-FAVA
Felszín alatti vízhasználattal kapcsolatosan a VH-FAV (korábban VH-FAVA, és OSAP 1375) adatlapokat kell kitölteni. Ezzel kapcsolatban a 178/1998. (XI.6.) Korm. Rendelet 4. §, 4/a. §, 1. sz. melléklet rendelkezik és fontos, hogy a termelő és figyelő mellett a jelenleg nem üzemelő kutak is a hatálya alá esnek. A beadáshoz jelenleg kétféle adatlap is rendelkezésre áll, amelyeket Excelben lehet kitölteni, majd e-mailben elküldeni a megadott címre. Bővebb információt itt talál.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatos szolgáltatásokra, tanácsadásra lenne szüksége, keresse Kármentesítési üzletágunk munkatársait bizalommal.
Kövessen minket!