+36 1 430 0014 imsys@imsys.hu

A cikksorozat első részében bemutatásra került a kútrendezés (engedély nélküli kutak engedélyeztetése) szükségessége. A második részben a kútrendezési folyamatokon belül a lakosság tájékoztatására és a vízkútfúrók regisztrációjának fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Jelenlegi cikkben a kútrendezési folyamatokon belül a lakossági kutak rendezését fogjuk tárgyalni.

Lakossági kutak rendezése 

Lakossági hasznosítású kutaknak azokat a kutakat nevezzük, amelyek háztartási vízigényeket (kertlocsolás, háztáji, konyhakerti növények, virágágyások öntözése, háziállatok itatása, gépkocsimosás), illetve házi ivóvíz igényeket (ivás, fürdés, tisztálkodás) elégítenek ki.

A tájékoztatást követően célszerű lenne közzétenni (internet, sajtó, önkormányzat stb.) a kút számbavételi lapot (3. sz. melléklet), amit egy megadott határidőig kellene megküldeni a területileg illetékes önkormányzathoz.

A számbavételi lapon az azonosításon túl fel lehetne tüntetni a kút típusát, becsült mélységét és a vízhasználat célját. Szűrőzési mélység ismerete esetén az 5. sz. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

A kút-bejelentések összesítésének ismeretében a kútrendezéseket ütemezni kell az alábbi fontossági sorrend szerint:

  • házi ivóvízellátásra használt lakossági kutak,
  • ivóvíztermelő és egyéb célú (sérülékeny) üzemelő és távlati vízbázisok, hatósági határozattal kijelölt vízbázisvédelmi védőterületein lévő nem vízmű kutak,
  • sérülékeny vízföldtani környezetben levő vízadókat, vízkészleteket érintő kutak,
  • egyéb kategóriák (pl. 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerinti kiemelten és fokozottan érzékeny, valamint érzékeny besorolású területek).

a)  Jegyzői hatáskörbe tartozó lakossági hasznosítású kutak

Jegyzői hatáskörbe azok a nem vízbázisvédelmi védőterületen létesített, talajvízre vagy parti szűrésű vízre telepített (tehát sekély mélységű) kutak tartoznak, melyek vizét lakóingatlanhoz kötődő, magánszemélyek részéről fölmerülő háztartási vízigények, vagy házi ivóvízigények kielégítésére hasznosítják évi 500 m3-nél kevesebb mennyiségben.

Ezen kutak esetében a vízjogi fennmaradási engedély kiadásához a 4. sz. melléklet szerinti „Kútfelmérés vizsgálatai” tartalmú felmérés elvégzése szükséges, amit a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13.§ szerinti szakemberek végezhetnek el. A felmérést végző szakember minősítése alapján a jó kutakra az utólagos engedélyek kiadhatók lesznek, a hibás kutakra megadott határidőn belüli javítás után lehet majd az engedélyt kiadni, vagy meg kell szüntetni azokat.

Amennyiben a kérdéses kút vizét ivóvízként (is) használják, úgy a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 6a. Saját célú ivóvízellátás pontja szerint kell eljárni, a vízmintavételeket akkreditált módon kell megvenni és a laboratóriumi analitikai vízvizsgálatokat szintén akkreditált módon kell végezni. A kutakból vett mintákon teljeskörűen végzett ivóvíz minőségi vizsgálatokat a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti határértékeknek kell megfeleltetni.

A jegyzői hivatalok támogatására célszerű lenne megfelelő végzettségű szakembert foglalkoztatni, akiknek feladatuk lenne a jegyzők szakmai támogatása az engedélyezés során, nevezetesen:

  • az engedélyek műszaki tartalmának ellenőrzése,
  • hatósági előírások (kút megszüntetése, új kút fúrása, kútfej-lezárás kialakítása, stb. szakszerű végrehajtásának folyamatos és okszerű nyomon követése.

Fontos lenne a jegyzői engedélyezési körbe tartozó kutakról is egy, a kútkataszterhez hasonló térinformatikai alapú egységes adatbázis létrehozása, mely a kutak főbb műszaki, vízhasználati és vízminőségi adatait tartalmazná, s így jelentősen segítené a vízkészletgazdálkodási munkákat.

b) A területi vízügyi hatósági engedélyezés alá tartozó lakossági hasznosítású kutak

A területi vízügyi hatósági engedélyezés alá azok a kutak tartoznak, melyek:

(1) rétegvizet hasznosítanak

(2) talaj- és parti szűrésű vizet hasznosítanak, de évi 500 m3-t meghaladó mértékben

(3) talaj- és parti szűrésű vizet veszik igénybe, ám vízbázisvédelmi védőterületen helyezkednek el.

A (3). esetben az elvégzendő vizsgálatok köre, a kitöltendő számbavételi adatlap formája és a felmérést végző szakemberek személye megegyezik a jegyzői engedélyezési jogkörbe tartozó kutakéval (3., 4., 5., melléklet).

A másik két esetben a kutak műszaki adatainak megismeréséhez kút-geofizikai (műszeres kútvizsgálati) méréseket kell végezni (6. sz. melléklet). Meg kell határozni a kút nyugalmi vízszintjét, az üzemi vízhozamát, az ahhoz tartozó vízszintet, és akkreditált módon meg kell vizsgáltatni az általános vízkémiai összetevőkre vonatkozóan a kútból kitermelhető víz minőségét.

Ivóvízként használt kutak esetében itt is a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 6a. Saját célú ivóvízellátás pontja szerint kell eljárni, a vízmintavételeket és a laboratóriumi analitikai vizsgálatokat akkreditált módon kell végezni. A kutakból vett mintákon teljeskörűen végzett ivóvíz minőségi vizsgálatokat a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti határértékeknek kell megfeleltetni.

A gázveszélyes vízkészleteket megcsapoló kutak esetében  a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet szerinti gázvizsgálat elvégzése is kötelező.

A cikk az MHT által kidolgozott ajánlás alapján készült, további információk az MHT honlapján találhatóak. A cikkben hivatkozott mellékletek innen letölthetők.

A következő cikkben (IV. rész) a kútrendezési folyamatokon belül a gazdasági (mezőgazdasági) hasznosítású kutak rendezését fogjuk bemutatni.

Amennyiben szeretne segítséget kérni a kút vízjogi engedélyeztetési folyamatában, a dokumentáció összeállításában, vagy vízminőség vizsgálattal kapcsolatban minket bizalommal! További tartalmakért kövessen minket Facebookon és LinkedIn-en is!

Megosztás