+36 1 430 0014 imsys@imsys.hu

Cikksorozatunk első részében azt tekintettük át, hogy ki felelős a csapvíz minőségéért és kiket érint leginkább a kérdés. Ebben a szövegben a nyomelemeket vesszük sorra, illetve támpontokat adunk a vízminőség ellenőrzéséhez is.

 

Nyomelemek: a mikroelemek listája

Az emberi szervezet számára elengedhetetlenül fontosak a nyomelemek és az ásványi anyagok. Ezeket két csoportra szokás osztani. Az egyik a makroelemek csoportja, amelyek napi szükséglete eléri vagy meghaladja a 100 mg-ot. Ha ettől kevesebb az adott elemből a napi szükségletünk, akkor mikroelemeknek nevezzük őket. Fontosabb mikroelemek a következőkben kerülnek leírásra, melyeket akár az ivóvízből is nyerhetünk.

Bór: Az étkezés során bevitt bór szerepet játszhat bizonyos szteroid hormonok és egyéb tápanyagok (pl.: kalcium, magnézium, D-vitamin) anyagcseréjében, de a pontos mechanizmus a kutatók számára még ismeretlen. A bór felnőttekre vonatkozó legfelső biztonságos szintje 10 mg, tehát ez a maximális mennyiség, amely az összes forrásból származó, napi rendszeres bórbevitel mellett az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen, vagy ártalmas hatást. Vizeinkben felfedezhető adott kivételi pont esetén bór.

Cink: számos enzimet aktiváló elem (ún. koenzim). Fontos szerepe van például az inzulin működésében, a cukrok égetésében és a sejtek felszínén található hormonokat érzékelő ún. receptorok tevékenységének aktivitásában. Fontos elem bizonyos mérgező nehézfémek (pl. kadmium) felszívódásának gátlásában is. Bár ismerünk cinkhiánnyal járó kóros állapotokat (pl. bőrbetegségeket), a cinkhiány, mint betegség lényegében ismeretlen. Várandósság és szoptatás idején kb. 25 mg/nap a cinkbevitel javasolt szintje. Még nem teljesen tisztázott módon, de a cink gátolja a rákos sejtek szaporodását, ezért a rák gyógyításában a jövőben nagy szerephez juthat.

Fluor: A szervezet fluor/fluoridszükségletét a táplálék – részben az ivóvíz-, valamint a fluoridos fogkrémek fedezik. Gazdag fluoridforrás a tea és a tengeri halak csontja is. A fluorid részt vesz a fogak mineralizációjában. A fogszuvasodás egyik oka lehet az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott ivóvízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról érdemes gondoskodni. A fluor felnőttekre vonatkozó legfelső biztonságos szintje 7 mg/nap. A szervetlen – azaz a hozzáadott – fluor és annak sói, vegyületei nem természetes kötésben találhatóak, ezért a szervezetünk idegen anyagként fogja fel őket. Ezért van az, hogy a hozzáadott fluor még a megengedettnél alacsonyabb mennyiségben is káros hatást fejt ki a szervezetre.

Jód: A szervezetben kb. 15-20 mg jód található. A jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijód-tironin) szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a vérkeringésre is. Azokon a területeken, ahol a talaj, s ennek következtében az ivóvíz és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések. Napi szükséglet: 0,15 mg. Hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, várandós anyáknál pedig a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.

Kobalt: a szervezetből alig kimutatható, mégis létfontosságú nyomelem, a B12-vitamin részét képezi.

Króm: A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen, és az életkor előrehaladtával mennyisége csökken. Aktívan részt vesz a szénhidrát-anyagcserében, elősegíti az inzulin hatását. Feltételezik, hogy hiánya a koszorúér-betegség és a cukorbetegség egyik okozója. Napi ajánlott bevitele nincs megállapítva, de az optimális adagját általában 50-200 mikrogrammban adják meg.

Mangán: A mangán hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez és részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. A mangán hozzájárul a normál csontozat fenntartásához és a normál kötőszövet-képződéshez.

Molibdén: Nagyon kis mennyiségben található meg a szervezetünkben. A molibdén hozzájárul a kéntartalmú aminosavak normál anyagcseréjéhez, úgymint metionin és cisztein. A molibdén felnőttekre vonatkozó legfelső biztonságos szintje 600 µg/nap. A nagy molibdénbevitel rézhiányt okoz.

Réz: Oxidációs folyamatokban részt vevő enzimek alkotórésze. A vérképzésben és a központi idegrendszer zavartalan működésében is szükség van rá. A rézhiány tünetei: aneurizma, korai őszülés, laza, ráncos bőr, karikás szem, hajhullás, visszértágulat. A réz felnőttekre vonatkozó legfelső biztonságos szintje 5 mg/nap.

Szelén: Funkciója szorosan kapcsolódik az E-vitaminéhoz, antioxidánsként működik. Kutatási eredmények alapján a szelén nem akadályozza meg a bőrrák kialakulását, azonban más típusú rákbetegségektől megelőző hatással bír. Különösen kiugró eredményeket tapasztaltak a tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok esetében. Részt vesz a nehézfémek (arzén, higany stb.) megkötésében és eltávolításában. Az alacsony szelén-vérszint a szívbetegségek kockázatát is fokozza. Szelénhiány férfiaknál gyakrabban kialakulhat, mivel szexuális aktus során a spermával jelentős mennyiségű szelén távozik a férfiak szervezetéből. A szelén felnőttekre vonatkozó legfelső biztonságos szintje 300 µg/nap.

Vas: A vas szerepet játszik a sejtosztódásban és részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez és a normál szellemi működés fenntartásához. Nem áll rendelkezésre elegendő szakirodalmi adat ahhoz, hogy meghatározásra kerüljön a vas legfelső biztonságos szintje. Ezért körültekintően kell eljárni, ha a vas mennyisége a napi adagban túllépi 17 milligrammot, azonban várandósság és szoptatás idején, illetve felnőtt nőknek 16 mg/nap az ajánlott beviteli mennyiség, felnőtt férfiaknak 11 mg/nap.

További nyomelemek: Pl. a rubidium, tallium, titán mind olyan elemek, melyek nem bizonyítottan gyakorolnak jótékony hatást szervezetünkre, szerepük a különböző anyagcsere folyamatokban egyelőre nem tisztázott.

 

 

Mire érdemes figyelni?

Otthona vízszolgáltatójától minden esetben kaphat információt ivóvizének szolgáltatott minőségét és a nyomelemeket illetően. A kormányrendelet alapján meghatározott legfontosabb indikátor vízminőség jellemzőket ide kattintva tekintheti meg.

Ugyanakkor megjegyzendő az a tény is, hogy az Európai Parlament 1069/2011/EU rendelete beviteli referencia értékeket határoz meg, mint ajánlott napi bevitel, felnőttek esetében. Ezt az ásványi anyagokra ide kattintva tekintheti meg.

Ezen a pontos szükséges megjegyezni, hogy számos család használ különböző technikákat ivóvizeik szűrésére. Nem megfelelően beállított rendszer az egyébként jó minőségű vizet megszűri a fontos ásványi anyagoktól, esetleg nyomelemektől. Ezért a lakásában használt vízszűrőt mindenképpen ellenőriztesse!

További kiemelkedően fontos kérdés, hogy jobbat teszek-e a szervezetemnek, ha palackos vizet fogyasztok. Az ásványvizek magas ásványi anyag tartalommal rendelkeznek és a forrás helyétől függően különböző nyomelemekkel is. Azonban napjaink egyre fontosabb kérdésévé válik, hogy juttatunk-e műanyag palackos folyadékok fogyasztásával mikroműanyagokat a szervezetünkbe, és ha igen, akkor ennek milyen hatásai lehetnek. Erre számos neves kutatócsoport keresi még napjainkban is a megfelelő választ.

Az egyik legnagyobb mennyiségben a háztartásokban elfogyasztott élelmiszer az ivóvíz. Nem mindegy tehát, hogy az milyen minőségű és milyen mikro- és makroelemeket tartalmaz, valamint tartalmaz-e mikroműanyagokat számottevő mennyiségben. Ezen kérdések megválaszolásában segítségére lehetnek kollégáink az IMSYS Kft.-ben.

 

 

 

Kövessen minket!

LinkedIn ikon Facebook ikon