A cikksorozat első részében bemutatásra került a kútrendezés (engedély nélküli kutak engedélyeztetése) szükségessége. A második részben a kútrendezési folyamatokon belül a lakosság tájékoztatására és a vízkútfúrók regisztrációjának fontosságára hívjuk fel a figyelmet. A harmadik cikkben a lakossági kutak rendezését mutattuk be. A negyedik cikkben a kútrendezési folyamatokon belül a gazdasági kutak rendezését tárgyaltuk. A jelenlegi cikkben a kútrendezési prioritásokról, értékelésről és visszacsatolásról lesz szó.
Kútrendezési prioritások
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a kútrendezési sorrendet milyen technikai, humán és főként anyagi erőforrások rendelkezésre állása alapján lehet majd szakaszolni.
Az MHT javaslata alapján:
- A jegyzői engedélyezési hatáskörbe sorolt lakossági hasznosítású kutak esetében: a háztartási és az ivóvíz célú vízfelhasználás esetében a műszaki adatok helyszíni felmérését, az ivóvízminőség vizsgálatokat és az engedélyezési dokumentáció elkészítését, valamint az engedélyezés lebonyolítását központi költségviseléssel lenne célszerű biztosítani.
- A területi vízügyi hatósági engedélyezési körbe tartozó lakossági hasznosítású kutak közül:
- a vezetékes vízzel el nem látott településrészeken központi költségvetésből lehetne az ivóvíz biztosítására használt kutak műszaki adatainak felmérését, a vízminőség, valamint szükség szerint a gázvizsgálat elvégeztetését, és csupán az engedélyezési dokumentáció elkészíttetésének, valamint az engedélyezés lebonyolításának költsége hárulna a tulajdonosokra,
- a háztartási célú vízfelhasználású kutak esetében a kutak műszaki adatai felmérési költségének 50 %-át javasoljuk központi forrásból biztosítani, az engedélyezési dokumentáció elkészítésének, valamint az engedélyezés lebonyolításának költsége teljes egészében a tulajdonost terhelné, a még szükséges vízminőség és az esetlegesen szükséges gázvizsgálattal együtt.
- Gazdasági (mezőgazdasági) hasznosítású kutak esetében:
a teljes kútfelmérés, a víz- és gáz vizsgálatok és az engedélyezési dokumentáció összeállításának, valamint az engedélyezés lebonyolításának költsége a gazdasági szereplőket terhelné.
A folyamat értékelése, visszacsatolás
A jelentős költségek indokolják egy országos irányítással szervezett ellenőrző, értékelő rendszer működtetését az alábbiak szerint, különös tekintettel a jegyzői hatáskörbe tartozó kutakra:
- az engedélyezési gyakorlat figyelemmel kísérése a kiadott engedélyek szakmaiságának, az adatok hitelességének rendszeres, legalább szúrópróbaszerű ellenőrzése,
- a kiadott engedélyekhez tartozó kútadatok országos nyilvántartása a kútkataszterben foglaltakon felül,
- az engedélyezésre vonatkozó szakmai elvárások alaposabb indoklása a politikai döntéshozók felé a további jogi szabályozásnál,
- az utóbbi jogszabálymódosítások eredményessége (eredménytelensége) okainak feltárása,
- a kutak tervezésével, kivitelezésével és vizsgálatával foglalkozó szakmai kör ellenőrzése és továbbképzése,
- az engedélyezési eljárást lefolytatók szakmai képzése (önkormányzati műszaki ügyintézők, jegyzők, vízügyi hatósági szervezet),
- a lakosság szakmai tájékoztatása, anyagi terhelhetőségének figyelembevétele, a jogkerülés okozta probléma csökkentése, a jogkerülés feltárhatóságának és arányos szankcionálásának átgondolása.
Elsődleges feladat, hogy a nagytömegű illegális kút helyéről és mélységéről tudomást szerezzünk, azután el kell érni, hogy közülük a műszakilag megfelelőek utólag engedélyezésre kerüljenek a szakmailag szükséges adatszolgáltatás mellett.
Későbbiekben fontos a kútállapot rendszeres figyelemmel kísérése, a szükséges javítások vagy kútmegszüntetések megfelelő szakmai színvonalú elvégzése.
A cikk a MHT által kidolgozott ajánlás alapján készült, további információk az MHT honlapján találhatóak. A cikkben hivatkozott mellékletek innen letölthetők.
Amennyiben szeretne segítséget kérni a kút vízjogi engedélyeztetési folyamatában, a dokumentáció összeállításában, vagy vízminőség vizsgálattal kapcsolatban keressen minket bizalommal! További tartalmakért kövessen minket Facebookon és LinkedIn-en is!
